Ausztria ellen zárta a Euro Cup sorozatot a magyar Női Kézilabda Válogatott Győrben, az Audi Arenában. A norvégok elleni súlyos vereség után és az olimpiai selejtezőtorna előtt csak a győzelem volt elfogadható eredmény a piros mezben pályára lépő hazaiaktól.
Alig telt el egy perc és máris kettő góllal vezetett a magyar válogatott Klujber és Márton találatainak köszönhetően. Az első gólra öt percet kellett várni, közben pedi Győri-Lukács is betalált. Az első tíz perc kifejezetten jól sikerült a csapatunknak, hiszen 7:2-es vezetésnél osztrák időkérés jött. Szemerey Zsófi remekül védett ebben a szakaszban, sőt,indításából Győri-Lukács újra lerohanás-gólt jegyzett, amivel már hat találattal vezettünk.
A félidő közepén jöttek a cserék, valamint támadásban a hibák is. Az osztrák védekezés intenzitása is nőtt, ám sokszor magunkat vittük be az erdőbe labdacipeléssel és erőltetett bejátszásokkal. Mivel a védekezésünk is felpuhult és nyugati szomszédaink gyorsan hozták a középkezdéseket, előnyünk kicsit olvadni kezdett és Golovin időt is kért.
Mintha belealudtunk volna a meccsbe, bár tény, hogy az osztrákok is késve érkeztek meg, a 25. percben 14:12-nél a sógornőknek labdájuk volt, hogy egy gólra jöjjenek fel, ám Ivancok a kapufát találta telibe. A félidő vége hektikusra sikeredett, sajnos a „második sorunk” támadásban nem találta meg az áttörést, így végül négy találattal vezettünk a szünteben – 17:13-ra.
A várakozásokkal ellentétesen csere nélkül jött vissza a szünet után a magyar csapat kezdője a második játékrészre, és az első három percben komoly előnyt épített ki. 4:0-ás rohanásunkra nem is lehetett más válasz, mint időkérés az osztrákok holland kapitányától. Támadójátékunk újra magas hatásfokkal működött, az első nyolc percben 8 gólt dobtunk, miközben csak négyet kaptunk.
A félidő közepe egészen furcsa mederben zajlott – bár stabilan tartottuk 4-5 gólos előnyünket, néha egészen szürreális megoldásokkal jelentkeztek játékosaink. Klujber erőből majdnem fejbedobta a kapunak háttal alló beállóst, Kuczora pedig 12 méterről gondolta úgy, hogy a sánc erintésével kell vállalkozni. Nyugati szomszédaink szépen csendben vissza is jöttek három gólra, ráadásul szomorúan konstatálhattuk, hogy csapatukat is jobban rotálják. Talán ennek a lett áldozata Kuczora Csenge is – az elsőszámú balátlövőnk nehezen érthető módon szinte végig fent volt a második félidőben és sajnálatos módon sérülést szenvedett.
Az utolsó 10 percre érkeztek megint a magyar cserék, Faluvégi, Kácsor, Simon, kicsivel korábban Schatzl és Papp. A különbség négy gól körül stabilizálódott a végjáték előtt és győzelmünk bosszantó hibáink ellenére sem forgott veszélyben. Végül 36:30-as győzelemmel zártuk a találkozót, ahol Klujber és Győri-Lukács révén két balkezesünk volt a legeredményesebb. Pozitívumokat lehet még mondani egy harmadik balkezesről, Papp Nikolett jól szállt be a találkozóba. Emellett Szemerey védéseit emelhetjük ki.
A magyar válogatott a Euro Cupban végül 4 győzelemmel és 2 vereséggel zárt, Norvégiát érdemben egyszer sem tudtuk megszorítani, az osztrákok ellen két ideges meccset játszottunk, Svájc ellen is voltak jobb és rosszabb periódusaink. Az olimpiai selejtező előtt látszik, kikben gondolkodik a kapitány, az azonban egyre kevésbé tettenérhető, hogy miben látja majd a siker kulcsát. A szélsőjátékunk erős, a beállójátékot viszont inkább csak eröltetjük. Kapuban – ahogy mondani szokták – megvagyunk, azonban továbbra is nagyban építünk a játék legkevésbé hatékony komponensére, az átlövésekre. Védekezésünk még a sokszor tényleg kiemelkedő kapusteljesítmény ellenére is gyenge, Ausztria kétszer jutott el legalább 30 gólig, és Svájc sem járt messze ettől. Ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve pedig nem biztos, hogy esélyesként futunk neki a csütörtökön kezdődő debrecceni tornának. Ami biztos, ott leszünk és szurkolunk, hogy a párizsi játékokon mindkét válogatottunk képviselje hazánkat!