Tizenkét részes sorozatunkban felelevenítjük a sportág ötkarikás történelmét, és természetesen a magyar válogatottaink szereplését.
Az elmúlt közel ötven esztendő több emlékezetes és egyben drámai végkifejletteket is hozott az olimpiákon, amire az elkövetkezendő hetekben visszatekintünk. A müncheni játékokon még csak a férfi válogatottunk vett részt, a hölgyek első tornájára négy évvel később került sor Montreálban.
1936-ban Berlinben még nagypályán játszottak a csapatok, itt a negyedik helyen végzett férfi csapatunk, majd a háborús időszak miatt megtorpant a sportág fejlődése. Az újjá alakult Nemzetközi Kézilabda Szövetség 1946-ban jött létre. A nagypályás játék 1966-ban megszűnt, 1972-ben pedig új időszámítás kezdődött, tizenhat csapat részvételével első ízben szerepelt a teremkézilabda az olimpián.
Sajnos a müncheni olimpia a Fekete Szeptember elnevezésű terrorszervezet izraeli sportolók ellen elkövetett támadásáról maradt emlékezetes.
A magyar válogatott a roppant erős Jugoszlávia mögött a másodikként zárt csoportjában. Az Egyesült Államok és a Japán csapatot sikerült legyőzni. A középdöntőben sajnos nem sok babér termett a mieinknek, hatgólos vereség Romániától és az NSZK-tól is kikaptunk három találattal, így csak a 7. helyért mérkőzhetett a csapat, ahol a svédekkel egy szoros mérkőzést sikerült játszani, de a középdöntőbe csoportelsőként tovább lépő skandinávok egy góllal jobbnak bizonyultak.
7. helyért
Svédország – Magyarország 19-18 (11-8)
Akire büszkék lehetünk a torna góllövőlistájának 2. helyén végzett harminckét találattal. Varga István a Budapesti Honvéd, majd a Debreceni Dózsa átlövője az amerikaiak ellen tizenhárom gólig jutott, a csoportmérkőzések legeredményesebb játékosa volt. Összesen 126 válogatott fellépésén 882 találatot jegyzett. Hetvenegy éves korában hunyt el Debrecenben.
Az akkori lebonyolítás szerint a középdöntő csoportok győztesei játszhatták a finálét. A jugoszlávok hibátlan teljesítménnyel jutottak be a döntőbe, ahol már az első félidő után eldöntötték az aranyérem sorsát a csehszlovákok ellen.
Döntő
Jugoszlávia – Csehszlovákia 21-16 (12-5)
Bronzmérkőzés
Románia – NDK 19-16 (11-8)
5. helyért
Szovjetunió – NSZK 17-16 (10-9)
1062 megtekintés.
Related posts:
1976 Montréal: Megszületett a sportág történetének első ötkarikás érme
1980 Moszkva: Épphogy lemaradt az olimpiai döntőről a magyar válogatott
Athén 2004: A dobogó harmadjára sem sikerült, de az Európa-bajnok németek legyőzése a mai napig szép emlék.
Portugália először vehet részt az ötkarikás játékokon.
London 2012: „Ez a férfiválogatott történetének egyik legnagyobb győzelme”
Peking 2008: Hajdú János beugróként az elődöntőig vezette a magyar válogatottat
