1980 Moszkva: Épphogy lemaradt az olimpiai döntőről a magyar válogatott

A nyolcvanas évek elején a hidegháború két szemben álló nagyhatalma rendezte az egymást követő olimpiai játékokat.

1980-ban az USA és szövetségesei (65 ország) az afganisztáni szovjet katonai intervenció miatt távol maradtak Moszkvától, majd négy év múlva a politikai újra közbe szólt, Los Angelesben a Szovjetunió és a keleti blokk bojkottálta a játékokat, így sajnos a magyar küldöttség sem utazhatott el az Egyesült Államokba.

A XXII. nyári olimpiai játékok kézilabda tornáján rendkívül nehéz csoportba került Faludi Mihály együttese, de a fiúk remekül vették az akadályokat. Kezdésként döntetlen a montréáli bronzérmes lengyelek ellen, majd szintén egy pont az NDK válogatottjával szemben. A spanyolok elleni siker után következett egy rendkívül kiélezett mérkőzés a dánokkal, amit egy góllal sikerült megnyerni.

Az utolsó csoportmérkőzés előtt olyan helyzet alakult ki, hogy amennyiben a mieink nyernek Kuba ellen, és a dánok legyőzik az NDK-t, a magyar válogatott bejut az olimpiai döntőbe. Sajnos a keletnémetek nem tették meg ezt a szívességet, legyőzték Dániát, majd drámai fináléban diadalmaskodtak a címvédő, és házigazda szovjet válogatott ellen is, így csak a magyar válogatottat nem tudta legyőzni az újdonsült olimpiai bajnok. A mieink egy ponttal az NDK mögött végeztek csoportjukban, így maradt a „kisdöntő”

Sajnos a 3. helyért vívott mérkőzésen nem sikerült legyőzni a nagy ellenfél Romániát. 1976 ezüstérmese újra dobogóra állhatott, a magyar csapat pedig a legjobb eredményét érte el olimpián a negyedik hellyel, ezzel sikerült feledtetni az 1978-as világbajnokságon elért kilencedik helyet.

Az akkori csapatnak két abszolút húzóembere volt, Kovács Péter és Kontra Zsolt személyében. A 20. század legjobb magyar férfi játékosa, hat mérkőzésen huszonöt gólt szerzett. A 273 válogatottságig jutó Kontra, hat mérkőzésen harmincnégy találatig jutott.

 Kovács Péter, a férfi válogatott történetének válogatottsági csúcstartója és legeredményesebb játékosa 323 mérkőzésen 1797 gólt szerzett.

 

Eredmények

Magyarország – Lengyelország 20-20

Magyarország – NDK 14-14

Magyarország – Spanyolország 20-17

Magyarország – Dánia 16-15

Magyarország – Kuba 26-22

Bronzmérkőzés

Magyarország – Románia 18-20 (7-11)

Bartalos B. – Fodor, Janovszki 1, Kenyeres 2, Szabó L. 2, Kovács P. 5, Kontra 4. Csere: Kovacsics (kapus), Vass S. 3, Szilágyi 1, Gubányi, Pál. Szövetségi kapitány: Faludi Mihály

Döntő

NDK – Szovjetunió 23-22 /hosszabbítás után/

Az olimpiai 4. helyezett csapat összeállítása

Bartalos Béla, Fodor János, Gubányi Ernő, Janovszki László, Jegenyés Alpár, Kenyeres József, Kontra Zsolt, Kovacsics Miklós, Kovács Péter, Lele Ambrus, Pál Árpád, Szabó László, Szilágyi István, Vass Sándor. Szövetségi kapitány: Faludi Mihály

A Montréálban bronzérmet szerző női válogatott már a Török Bódogot váltó Lele Mihállyal vett részt a moszkvai tornán. A csapat a férfiakhoz hasonlóan a negyedik helyet szerezte meg, de ez az eredmény csalódást okozott a hat nemzetet felvonultató viadalon. A mieinknek esélye sem volt odaérni a dobogóra. Mindössze a nem túl acélos Kongói Népköztársaság ellen sikerült győztesként elhagyni a pályát. A kedvezőbb gólaránynak köszönhetően előztük meg a csehszlovákokat. Az 1975 és 1978-as világbajnoki, majd az 1976-os olimpiai bronz után a magyar csapat lecsúszott a dobogóról. Ezt követően női válogatottunk csak az 1996-os atlantai olimpián szerepelt újra.

 

Eredmények

Magyarország – Jugoszlávia 10-19                                                              

Magyarország – Kongó 39-10

Szovjetunió – Magyarország 16-12

NDK – Magyarország 19-9

Magyarország – Csehszlovákia 10-10

A házigazda szovjet válogatott hibátlan teljesítménnyel megvédte olimpiai bajnoki címét, ezzel csatlakozott a női kosárlabda válogatott mellé a dobogó legfelső fokán. A szovjet olimpiai csapat 80 aranyérmet nyert a hazai rendezésű olimpián.

forrás: wikipédia, fotó: kezilabda-live.hu

 

1017 megtekintés.