Veszprém – Szeged, bajnoki döntő, 23 – 17

 

A férfi bajnoki döntőjében a Veszprém a Szeged csapatát fogadta. Teljesen felemás félidők eredményeként alakult ki a hat gólos különbség.

A Veszprém 6:0-ás védekezéssel kezdett, míg a Szeged egy nyitottabb, 5:1-es védekezéssel próbálta feltartóztatni Nagy Lászlóékat. A hazaiak védekezésben-támadásban kettőt cseréltek, és ez a lerohanás kárára ment. A Szeged kezdte jobban a mérkőzést. Sierra extraklasszis teljesítményt nyújtott, míg Mikler bár jól védett, ezt nem tudták kihasználni a veszprémi játékosok. A 10. percben Sabate mester időt kért, de a játék képe nem nagyon változott. Az első félidőben ötször! hibáztak ziccert a veszprémi beállósok, ami egészen elképesztő számadat. Nagy Lászlónak a három belemenésénél kívül volt még egy technikai hibája, nem nagyon tudott hozzátenni a támadásokhoz.  A 19. percben a Veszprém ismét időt kért, ekkor Sabate már nagyon ideges volt: „this is the fucking difference”. Ezzel a mondatával próbált rávilágítani, hogy tulajdonképpen teljesítményben nincs sok különbség a két csapat között, de a helyzeteket be kell dobni. Ezzel nem is lehet vitatkozni: a Veszprém  20. percig négy gólt dobott mindössze, igaz, a vendégek is csak nyolc találatnál álltak.

A nyitott fal ellen a félidő közepén Lékaival próbálkozott Sabate, és ez jó öltletnek tűnt, hiszen nem kis túlzás azt állítani, hogy Lékai Máté a világ egyik legjobb egy-egy elleni játékosa. Mindjárt góllal is kezdett, és kiosztott néhány szenzációs passzt. A Szeged ekkor visszaállt hatos falra.

Az első félidőben volt a Veszprémnek egy fontos periódusa. Egy emberelőnyt sikerült +3 góllal zárniuk, ekkor szinte átrohantak a szegedi védelmen. Ekkor bizonytalanodtak el először a vendégek. Igaz, ez a rövid fellángolás csak arra volt elegendő, hogy csökkentsék a hátrányukat a jó első félidőt záró Szeged ellen. A félidőben 8-10 volt az eredményjelzőn.

A második félidőben a Szeged cserélt jobb átlövő pozícióban. Az addig nem túl acélos teljesítményt nyújtó Buntic helyérő Balogh Zsolt érkezett.

Érezhetően egy másik Veszprém érkezett a „parkettre”. Magabiztosabbnak tűntek, és ami a legfontosabb: a lövési effektivitásuk is felfelé irányuló tendenciát mutatott. A Szegednek nem volt ellenszere, Sierra teljesítménye is visszaesett, igaz, ehhez az is kellett, hogy a vendégek védekezése ne legyen olyan hatású, mint az első játékrészben. A fő különbség az volt, hogy Mikler tudtak tartani első félidei formáját. Így lassan, de érezhetően biztosan vették át a vezetést a veszprémiek. A 17. percben 11-11 volt az eredmény, és a 44. percben vezettek először. Ettől ők új erőre kaptak, a Szeged pedig tanácstalan volt. Ötlettelen lett a támadójátékuk, rengeteg lövést elpuskáztak, és többször rosszul rendeződtek vissza. A 49. percben így már 18-14 volt a hazaiak előnye, és a mérkőzésben nem volt benne, hogy bármi is változtathatna a játék képén. A Szeged jobb átlövő pozícióban volt gyenge, igaz, Nagy László a Veszprémben – főleg támadásban – kifejezetten rossz napot fogott ki, de a helyére lépők tudtak segíteni támadásban.

Az utolsó tíz percben már csak az volt a kérdés, hogy mennyivel nyer a hazai csapat, vagyis, hogy lesz-e reális tétje a visszavágónak. Az utolsó tíz percben főleg Palmarsson nyújtott felejthetetlent, az ő extraklasszisa kellett ahhoz, hogy a 27. percben már hat gól legyen a veszprémi előny. A differencia a végére nem változott. A végeredmény 23-17.

A mérkőzést a Hercze –Südi páros vezette, és tulajdonképpen kisebb hibáktól eltekintve korrektül és konzekvensen fújták a nagy hőfokú rangadót. A kérdés felmerül, hogy Nagy László faultja, nagyjából 10 mp-cel a mérkőzés vége előtt megért volna egy hétméterest. Én úgy gondolom, hogy egy oda-visszavágós rendszerű bajnoki döntőn nem mindegy, hogy öttel vagy hattal kapsz ki vagy nyersz az első mérkőzésen. Nagy László tudta, hogy mit csinál, és szerintünk a jó ítélet a hétméteres lett volna. Persze ha valaki máshogy gondolja, veszekedni nem fogunk.

A Veszprém a szenzációs és lehengerlő második félidejének köszönhetően magabiztosan és megérdemelten nyerte meg végül a mérkőzést, és nagyon feladta a leckét a Szegednek a szerdai visszavágóra.

Néhány érdekesség, megfigyelés a mérkőzéssel kapcsolatban.

  • A Szeged nyitott védekezése ellen optimális, ha Palmarsson és Lékai együtt vannak a pályán. Mindkettő tud cselezni, jól lát a pályán, és kiválóan veszik észre a helyzetben levő társaikat.
  • A Szeged nem nagyon tudta kihasználni az emberelőnyeit, míg a veszprémi siker kulcsa az volt, hogy a játék eme szegmensében jobbak voltak az ellenfelüknél.
  • A második félidőben kevesebbet játszott Nagy László, és ekkor fordította meg a mérkőzést a Veszprém. A csapatkapitánynak nem ment a játék, illetve a Szeged jól felkészült Nagy betöréseire (három belemenés).
  • Egyik csapat sem brillírozott jobb átlövő pozícióban, de mindent összevetve azt lehet mondani, hogy a csapatok jobb oldala jóval veszélytelenebb, gyengébb volt, mint a bal.
  • A Veszprémnek erőssége a védekezés, viszont védekezésből támadásban való átmenet néha akadozik, ha nincs direkt indítás. Ezen a mérkőzésen ez abból fakadt, hogy kettőt is cseréltek védekezés támadásban, ugyanakkor ez öngyilkos dolog lehet a PSG ellen a Final Fourban. Valamit erre ki kell találni Sabate mesternek, mert így szinte feladják a könnyű gólokat.
  • A Veszprém – számításaink szerint – hat száz százalékos gólhelyzetet hagyott ki beálló pozícióban, ami félelmetesen nagy szám. Nem is tudom, láttam-e ilyet ilyen szinten.
  • A Szeged többet játszatta a széleket, de ez a Veszprém esetében nem mondható el. Felállt fal ellen nem ártana többet foglalkoztatni a szélső játékosokat, mert ezen a mérkőzésen (is) leginkább az volt a feladatuk, hogy a, előre hátra rohanjak, b, befutóként funkcionáljanak a nyitott védekezéssel szemben
  • A Veszprém a második félőben eredményesebb és magabiztosabb, legalábbis az elmúlt mérkőzések alapján. Montpellier visszavágó, kupadöntő és most. Ez jól jöhet a PSG ellen, de ahhoz az kell, hogy az első félidőben ne húzzanak el a franciák.
  • A Szeged, ha nem ment nekik, látványosan csődöt mondtak a támadójáték zökkenőmentességét illetően. Úgy tűnik, nincs egy olyan játékos a csapatban, aki szellemi vezére is tudna lenni, ha valami nem működik. A PSG elleni is továbbjutásra álltak, a kupadöntőben is közelebb jártak a győzelemhez, míg az első félidő szenzációs játéka után látványosan összeomlottak. A testbeszéd,megváltozik, míg a fegyelem és a koncentráció is alábbhagy, ha az ellenfél néhányszor eredményes, és ennek nem kell feltétlenül így lennie egy profi csapat esetében.
  • Szívderítő volt hallani, hogy Sabate egész jól beszél magyarul.
döntő jegyzőkönyv.png
forrás: NSO

 

A handballexpert tippje a visszavágóra:

A Szeged szerintünk nem fogja tudni ledolgozni a hat gólos küklönbséget. Bár a Veszprém hangoztatja, hogy nyerni mennek idegenbe, azt mindenki tudja, hogy pár góllal akár ki is kaphatnak, hiszen vár még rájuk a szezon legfontosabb fellépése Kölnben. A Szeged nyeri 2-3 góllal a visszavágót, szerintünk.

 

Ti hogy láttátok a mérkőzést?

 

Kép: NSO

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s