A rideg valóság. A magyar válogatott fájó vereséget szenvedett Norvégiától

Elkezdődtek a középdöntők mérkőzései, Magyarország első ellenfele az eddig meglepően gyengén játszó Norvégia volt.

A magyar csapat cserélt egyet, Szalai Babett helyett Lakatos Rita került a keretbe. Ami a norvégokat illeti, nulla ponttal érkeztek a középdöntőbe, mivel kikaptak a románoktól és a németektől is. A magyar csapat egy szenzációs mérkőzésen van túl, Háfráék a spanyolokat lépték le. A legfontosabb kérdés az volt, hogy át tudjuk-e menteni a formánkat Norvégia ellen.

Az első percek norvég fölényt hoztak, 3-1-re vezetett északi ellenfelünk, és a játék képével annyira nem volt elégedett Rasmussen, hogy az ötödik! percben időt kértünk. Ez sajnos nem sokat segített, rögtön gólt kaptunk, majd a szövetségi kapitány húzott egy váratlant, és Planétát berakta támadásban is. 

A norvégok szenzációsan játszottak, jól védekeztek, amelyhez kiváló kapusteljesítmény dukált. Ami pedig a támadásokat illeti, szó szerint átrohantak rajtunk, és kíméletlenül kihasználták a helyzeteiket. 

A tizedik percben 5-2 volt az állás, több kapufát is lőttünk, amivel még nem lett volna baj, de “elfelejtettünk” visszarohanni, és minden nem góllal végződő akciót azonnal góllal büntettek a norvégok. Az északiak formáját mutatta ezen a meccsen, hogy Oftedal kétszer úgy adott labdát a beállóba, hogy oda sem nézett. 

A 16. percben 11-5 volt az állás, ekkor már kapust is cseréltünk, Bíró Blanka váltotta Kiss Évát. Eddig már szinte az összes mezőnyjátékos pályára lépett, de nem találtuk azt a csapatot, amely legalább egy kicsit fel tudta volna tartóztatni a Löke és Oftedal vezette norvég válogatottat. Mellettük még Lundéval gyűlt meg a bajunk, több lövést is hárítani tudott a klasszis hálóőr.

Hat perccel a vége előtt feljöttünk négy gólra, mintha kicsit megnyugodtak volna a lányok, jobban védekeztünk, és többször be is tudtunk találni. Emberelőnyben még közelebb jöhettünk volna, de kapufát lőttünk, sajnos Háfra sem volt jó formában az első játékrészben. Rögtön gólt is kaptunk, Oftedal hetedik! gólpasszát osztotta ki. Elképesztő formában játszott a Győr irányítója.

Az emberelőnyöket rendkívül rosszul hozta Rasmussen csapata, még csak nullára sem tudtunk kijönni. A norvégok lőttek gyorsan pár gólt, így ismét héttel vezettek, két perccel a félidő vége előtt. A magyar csapatból talán Tóth Gabi volt a legagilisebb, a legtöbben a tudásuk alatt játszottak. Az első félidőt hét gólos hátrányban fejezte be a magyar válogatott. Magyarország – Norvégia: 12-19.

A második félidő eleje nem hozott változást a játék képében. Rasmussen nem nyugodott bele a látottakba, és támadásban hét a hat ellen támadtunk. Ez nem jött be, ráadásul a norvégok nem vettek vissza, így a 38. percben már tíz volt a hátrányunk.

A mérkőzés további része magabiztos, néhol nagyképű norvég játékot hozott, érezni lehetett, hogy nem tudjuk elkerülni ma a nagy vereséget. Próbálkoztunk, de ez nem volt elég a félelmetes formában levő Norvégia ellen. Herrem bemutatta például a szélsőjátékosok lövéseinek repertoráját, mi csak asszisztálni tudtunk a produkcióhoz. Ami ennél is aggasztóbb, hogy majdnem negyven gólt kaptunk, rengeteg könnyű találatot, amelyért szinte nem kellett megküzdenie a norvégoknak…

A vége Magyarország – Norvégia: 25 – 38.

Mélyelemzésbe nincs szükség, de néhány pontban megpróbáltam összeszedni, mi lehet a nagy vereség oka. 

  • Azt évek óta tudjuk, hogy a norvég válogatott a világ közvetlen elitjéhez tartozik, és ez annak ellenére így van, hogy most a csoportmérkőzések során tudásuk alatt játszottak. Norvégia egészen egyszerűen jobb játékosokból áll, akik évek óta együtt játszanak, mi pedig még keressük a csapatunkat. Nekünk kis túlzással ez csak egy középdöntőbeli meccs volt, míg északi ellenfelünknek élet-halál harc. Túlélték…
  • A magyar válogatott ettől függetlenül nincs ilyen messze a norvégétól, még ha ez a mai csúnya vereségre is sikeredett. Több kulcsjátékosunk rossz napot fogott ki, rengeteg kapufát lőttünk, ráadásul Lunde megbabonázott minket. Ami viszont bosszantó, hogy rengetegszer nem értünk vissza, vagy ha visszarendeződtünk, és azt hittük, hogy “na, rendben vagyunk”, akkor húztak egy váratlant, amiből gól lett (beálló, szél, egy az egy, stb)
  • Az a bizonyos pszichológia… Nem tudom, hogy lehet-e norvég-fobiáról beszélni, de mindenesetre szembeötlő, hogy Norvégia ellen valahogy mindig leblokkolunk. És most nem arról van szó, hogy jobbak, és nyernek, hanem rengeteg játékos mélyen a tudása alatt játszik, és ez nem minden esetben van összefüggésben az ellenfél játékával. Állítom, ha nem ma nem tudtuk volna, hogy Norvégia az ellenfél, egy más meccset játszottunk volna. Akkor is kikaptunk volna valószínűleg, de nem így, nem ennyivel. A válogatott hitehagyott és kishitű volt, ami főleg annak fényében érdekes, hogy nagyon megvertük a többek által jóval esélyesebbnek vélt spanyol válogatottat. 
  • Némi kritikát is megfogalmaznék. Anno az volt az indok egy északi sztáredző mellett, hogy ő képes lehet majd fejben összeszedni a lányokat, mert amúgy nem vagyunk rosszak. Pont mentálisan és fejben nem fejlődött szerintem a magyar női válogatott. Rasmussennek nincs szerencséje a sérülések miatt, ezt tudjuk, de a pályán levő játékosok produkciója, illetve a csapat felállása és taktikája az ő felelőssége is.
  • És hogy néz ki a közeljövő? Vasárnap a németek következnek, őket a verhető kategóriába soroljuk általában, de rögtön az első játéknapon megverték a norvég válogatottat… Ahogyan a románok is, ráadásul ők magabiztosabban. Nem ezt a mai norvég válogatottat, hiszen ott közel sem játszottak ilyen jól Oftedalék, de mégiscsak győzni tudtak. Nem lenne nagy meglepetés, ha a magyar válogatott három középdöntős vereséggel fejezné be az Európa-bajnokságot, ugyanakkor ez nem elvesztegetett idő. Itt az idő – ismét… – felépíteni egy válogatottat. Arra gondolok, hogy a harminc fölötti perememberek helyett a fiataloknak kell lehetőséget adni, még akkor is, ha így kevesebb az esélyünk a szorosabb mérkőzésre. Most tudnának játszani, egy tét nélküli tétmeccsen, és ez a tapasztalat rendkívül fontos lehet a női válogatott jövőjének szempontjából. Ennek ellenére képes lehet szerintem a válogatott arra, hogy még pontot vagy pontokat szerezzen, de ehhez nagyon össze kell szednie a lányokat Rasmussennek. A kérdés persze, hogy mennyire viselt meg minket a mai nagy vereség.
  • Ne feledjük, ez a magyar csapat ugyanaz, amelyik pár napja örömet szerzett a szurkolóknak a spanyolok legyőzésével. Nem szabad bántani őket, el kell gondolkodni az okokon, és annak fényében változtatni, illetve hibát javítani: taktikailag és persze főleg mentálisan. Hajrá, magyar kézilabda! Hajrá, Magyarország!

 

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s