Utánpótlás-sikerek: szép jövő előtt áll a női szakág?

Fényes előtt áll a nő szakág? Az utánpótlás-eredmények erre engednek következtetni. 

Akkor, amikor egy sportág utánpótlásáról beszélünk, általában két csoportra bonthatók a szurkolók. Az egyik tábor szerint az utánpótlás-megmérettetések is épp oly fontosak, mint a felnőtt események, és pontosan ugyanúgy illik kezelni az eredményeket is, mint a felnőtt sikereket. A másik tábor azt a szemléletet képviseli, amely szerint az utánpótlás célja, hogy a sportág felnőtt mezőnyébe nemzetközi szintű versenyzőket biztosítson újra és újra. A női kézilabda utánpótlásának szerelmesei igazán elégedettek lehetnek, hiszen amellett, hogy a közelmúltban az eredmények is rendre érkeztek, a nagyválogatottba is elkezdtek beszivárogni az új generáció első fecskéi.

Általánosságban elmondható, hogy eredményességtől függetlenül az elmúlt években is kerültek ki olyan tehetséges játékosok az utánpótlás-válogatottakból, akik ma már a felnőtt válogatott meghatározó alakjai. Ennek ellenére talán úgy tűnhetett, hogy válogatottunk hátrébb szorult az élcsapatoktól, a nagy tornák után nem igazán lehettünk elégedettek sem az elért eredménnyel, sem a játék képével. A legfájóbb pont talán a két Olimpia (2012 – London, 2016 – Rio de Janeiro)  volt,  amelyekre nem jutottunk ki, idő közben a szövetségi kapitányok személye sem volt állandó.

És aztán jött az a bizonyos 1998/99-es generáció. Az a generáció, amelynek játékát nézve egyre inkább úgy érezhettük: valami elindult. Ez a csapat 2015-ben az ifjúsági Eb-n bronzérmet szerzett, a 2016-os ifi Vb-n pedig az ötödik helyen végzett. 2017-ben, immár juniorként, negyedikként zárták az Európa-bajnokságot, Hajdu János vezetésével. Ekkorra már élesen látható volt, hogy ebben a csapatban legalább 7-8 olyan játékos játszik, akik rövid időn belül akár a felnőtt csapatban és megállhatják a helyüket. Az áttörést a 2018-as, hazai rendezésű Világbajnokság hozta meg, amire a lányok már Golovin Vladimirral készültek. Ekkorra már a csapattagok jelentős része rendelkezett kisebb-nagyobb Nb1-es tapasztalattal. Az eredmény nem is maradt el. Két csodálatos, győzelmekkel teli hét után felkerült a pont az i-re, Debrecenben VILÁGBAJNOK lett a magyar női junior válogatott. Háfra Noémit, Faluvégi Dorottyát és Pásztor Noémit ráadásul az All-Star csapatba is beválasztották.

Elégedetten konstatálhattuk, hogy a következő, 2000/2001-es korosztály sem szűkölködik tehetséges játékosokban. Sőt, olyannyira nem, hogy Bohus Bea szövetségi kapitánynak azon kellett törnie a fejét, hogy a rengeteg klasszis-jelölt közül ki legyen az, akit végül kihagy a keretből. Édes teher… Ez a társaság 2017-ben aranyérmet szerzett az EYOF-on (Európiai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál), miután a döntőben 7 góllal megverte Románia fiataljait. Ezt a fantasztikus eredményt még azon a nyáron egy Eb-bronz követte, 2018-ban pedig ezüstérem került a csajok nyakába a lengyelországi Vb-n. Az előző korosztály hazai sikerét látva, izgatottan várhattuk 2019 nyarát, amikor is Győrben került megrendezésre a Junior Európa-bajnokság. A nyomás óriási volt Golovin Vladimir lányain, hiszen sokan elvárásként tekintettek az újabb hazai aranyéremre.  Csodálatos játékot produkálva magunk mögé utasítottuk az összes ellenfelünket, több ezer szurkoló előtt lettek aranyérmesek.  A torna legjobb védője a térdszalagszakadásból nemrég felépült Kuczora Csenge lett, a legjobb balátlövő pedig az a Kácsor Gréta, aki a 98/99-es aranysikernek is részese volt, annak a csapatnak a legfiatalabb tagjaként. Ennek a bagázsnak még egy éve van együtt, de a következő szezont nagy részük már most elsőosztályú csapattal kezdi meg.

Bár a 2002/2003-as korosztály még tényleg csak most bontogatja szárnyait, beszédes lehet, hogy annyi a tehetség ebben a generációban, hogy nem egy, hanem rögtön két keretet is fel tudtak tölteni a szakemberek.  Az „A” csapat a szlovéniai Eb-re, a „B” csapat pedig az Azerbajdzsánban megrendezésre kerülő EYOF-ra kezdett készülni. A jelenlegi legfrissebb utánpótlás-eredmény a Kun Attila által vezetett „B” csapathoz fűződik: bronzéremmel gazdagodva érkeztek haza Bakuból. Bízunk benne, hogy hamarosan az „A” csapat is hasonló örömöt fog okozni a magyar kézilabda szurkolóinak, erre minden esélyük meg is van. Ebből a korosztályból is van, aki pályára léphetett Nb1-es tétmérkőzésen, sőt, mi több, a balkezes Kürthi Laura a Győr színeiben már a Bajnokok Ligájában is gólt tudott szerezni.

Véleményem szerint kimondhatjuk, hogy ezzel a három, kiemelkedően tehetséges korosztállyal a magyar női kézilabda felemelkedése elkezdődött. Átfut rajtunk a libabőr ha elképzeljük, hogy mi lesz majd, amikor ez a három bő csapat összeér. Ha a legtöbb játékos hozza majd felnőttként is azt, amire predesztinálva van, akkor csak ebből a három korosztályból is alakulhat egy bő felnőtt válogatott. A folyamat jelenleg ott tart, hogy a Debrecenben aranyat nyerő csapatból hárman is ott voltak a 2018-as felnőtt Eb-n, Franciaországban. Megállták a helyüket, jól játszottak. Háfra Noémit választották a torna legjobb balátlövőjének. Ez egy komoly egyéni siker, immár felnőtt szinten.  Kim Rasmussen 2019 májusában kihirdette a vb-selejtezőre készülő „A” és „B” keretet, összesen 10 junior vb-győztes játékossal.

Fontos megemlíteni, hogy olyan játékosok is akadnak szép számmal, akik az aktuális keretekbe nem férhettek be, de ugyanúgy tehetséges fiatalok. Nem győzöm ismételni tehát: a felemelkedés elkezdődött, és ki tudja, hol állunk meg….

A képek forrása: Magyar Kézilabda Szövetség

Írta: Ficzere Péter

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s