Az olimpiai seletjező zárómérkőzésén a magyar válogatott simán legyőzte Japánt és három győzelemmel jutott ki az olimpiára. Nézzük, mit mutatnak a statisztikai adatok a sorsdöntő mérkőzésről!

A magyar válogatott nayon sokszor, 52-szer lőtt kapura. A támadások átlagos időtartama 16 másodperc volt, még kevesebb, mint Nagy-Britannia ellen, a sok üres kapura lőtt labda még a lerohanásoknál is rövidebb támadásokat eredményezett. Persze így Japánnak is több ideje jutott a támadásokra, ők is sokszor, 47-szer lőhettek kapura. A magyar csapatnak 11 eladott labdája volt, ez kb. átlagos, Japánnak 18, ami nagyon sok. Amit láttunk is: ezekből lőttük az üres kapus gólokat.

A statisztika szerint a két japán kapus összesen 9 labdát fogott meg 43 lövésből (21%). Eszerint 34 gólt kaptak. Úgy látszik, ha a kapus már pályán volt, az úgy számolták, hogy nem védte ki, akkor is, ha épp az oldalvonal mellett volt, szóval igazából a labda üres kapura ment. A mérkőzést a japán kapuban kezdő Kametani Szakura 16 lövésből 3-at védett ki (19%), plusz akkor kaptak még pár üres kapus gólt is, ezek döntötték el igazán a mérkőzést.

A statisztika szerint Japán 18 támadást vezetett 7-6 ellen, ebből 7 gólt szereztek és 3 gólt kaptak. 18 saját támadásból azonos létszámmal is illik lőni 8-9 gólt, és akkor ugye egyet se kapsz üres kapura, szóval a 7-6 elleni játékból Japán kimondottan rosszul jött ki. Ehhez jönnek az egyenlő létszámnál eladott labdáik – volt azokból is bőven, min fentebb láthattuk.  A magyar válogatott a 40. percben 9 góllal vezetett (22-13) és a végén is pont ennyi volt közte, szóval az utolsó húsz perc már kiegyenlített játékot hozott. Igaz, nekünk ekkor, nagy fölény mellett, ez is teljesen megfelelt. Golovin Vlagyimir edző ebben az időszakban jórészt a cserejátékosoknak adott lehetőséget, Japán pedig már nem támadott 7-6 ellen.

Az egyéni teljesítmények egy ilyen mérkőzésen persze kissé torz képet mutatnak, de így is feltűnő, hogy Vámos Petra a találkozón egyszer sem lőtt kapura. Debreczeni-Klivinyi Kinga ezúttal se tétlenkedett, 8 perc játékidővel 4/4 és még 1 gólpassz, úgy látszik, neki fekszik, ha gyors játékot tudunk játszani. Szintén 4/4, bár háromszor ennyi játékidővel, Simon Petra, KLujber Katrin 11 gólja, 4 kulcspassza és 3 szerzett labdája mellé pedig elnézzük a 4 rontott lövést. Győri-Lukács Viktória 6/8, és még 2 gólpassz is, ami szélsőktől nem annyira gyakori.

A kapuban Bíró Blanka is ragyogóan védett, 10/26 (38%), még 5 japán átlövést is megfogott. Janurik Kingának az érezhetően kevésbé feszes védekezés mögött nehezebb dolga volt, csak 3 lövést sikerült kivédenie. A magyar védekezést minősíti, hogy a japánok kulcsjátékosa, Szaszaki Haruno, összesen 6 labdát adott el, és csak 1 gólt szerzett.

A mérkőzésen a csapat minden játékosa pályára léphetett, igaz, többen csak a végjátékban, mire eldőlt már a mérkőzés.

A statisztika is azt mutatja, hogy leginkább a japánok eladott labdái okozták a vereségüket, ezeknek a hibáknak a java részt pedig a magyar védelem kényszerítette ki. Azaz, akárcsak Svédország ellen, ezúttal is a magyar térfélen történtek a mérkőzést eldöntő események – még ha elsőre a 37 gól talán mást is mutatna. Ja, hát azok egy részét is a saját térfélről lőttük…

645 megtekintés.

Megosztás