Interjú Marosán Györggyel, Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia vezetőedzőjével

Oldalunk a szombathelyi csapat szakvezetőjével beszélgetett.

Beszélgettünk a szezon előtt, majd annak félidejében is. Akkor úgy gondoltam, hogy május végén, az utolsó hazai mérkőzést követően értékeljük az eddigieket. A sors közbeszólt. Hogy élted meg azt, ahogy ez az évad lezárásra került?

Természetesen rossz volt megélni magát a vírushelyzetet és annak következményét, hogy nem fejezhettük be a bajnokságot, de kétség sem férhet a döntés jogosságához.

Ekkor a 11.helyen álltatok, a kieső zónától biztos távolságban, pontszámban messze attól. Nem a szurkolói optimizmus, hanem az előbbiek mondtatják velem, hogy szinte biztosra vehető volt a bennmaradás. Egyetértesz?

Igen egyetértek és egyben nagyon örülök, hogy feljutó csapatként a bajnokság véghajráját a 10.helyről úgy várhattuk volna, hogy az év elején meghatározott célunkat már nagy részben teljesítve, komolyabb célokért küzdhettünk volna. Bár a bajnokság törölve lett, de az addig lejátszott mérkőzéseket az emlékezetünkből nem törölhetjük ki, ez a sikeres év kell, hogy erőt adjon nekünk a jövőre nézve. 

Voltak problémáitok, sérülések, távozó játékos, hazai meccsek helyszínének kérdése. De ezek ellenére ahogy összeállt a csapat, jöttek a győzelmek, méghozzá biztos, jó játékkal. Pontokat szereztetek a Alba, DKKA, SZISE, Békéscsaba és a Mosonmagyaróvár ellen is. Az elképzeléseid mind egyes játékosok, mind a csapat, mind a játék tekintetében megvalósulni látszottak?

Nagyon sok nehézségünk volt, ahogy te is mondod, a teremproblémáktól a sérülésekig, sokszor feszegettük és át is léptük határainkat, de mindig hittünk magunkban és abban a filozófiában, amiben dolgozunk. Mindenképpen meg kell említsem szurkolótáborunkat, akik nélkül nem tudtunk volna úrrá lenni a nehéz pillanatokon, személy szerint nekem is, de úgy gondolom az egész csapat nevében mondhatom, hogy rendkívül sokat számít a szeretetük és támogatásuk. Abszolút megvalósultak elképzeléseim, nyitottak és befogadóak voltak játékosaim, nagyon büszke vagyok rájuk. Az eredményes szereplés mellett klubunk kiemelt feladata a fiatal játékosok fejlesztése, menedzselése, ebben a tekintetben is rendkívül elégedett vagyok az idei szezonnal is, hiszen Pődör Rebeka és Csire Fanni saját nevelésű játékosaink megmutatták, hogy felnőttek a feladathoz és éltek a bizalommal, meghatározó játékosai a csapatnak.

Beszéljünk a jövőről. A gárda magja egyben marad. A TAO, szponzorok révén az anyagi feltételek is adottnak látszanak. Az Aréna Savariát is használhatjátok. Ezek örvendetes hírek, gondoljunk csak az Érd-re. Mindezek alapján mit vársz az új szezontól?

Nagyon fontos volt, hogy meg tudjuk tartani az értékeinket. Ne kelljen újra új csapatot építeni. A mögöttünk hagyott szezonban talán nem túlzok azzal, ha azt mondom, mi voltunk az egyik meglepetéscsapat, de hibáznánk, hogyha realitásként és alapelvárásként kezelnénk a csodát. Ennek megfelelően az elvárások nem változnak a jövő évre sem, célunk az Nb1-es tagságunk megőrzése, fiatal játékosaink nevelése, fejlesztése és ami a legfontosabb fantasztikus közönségünk szórakoztatása.

Optimális esetben mikor kezditek el a felkészülést, mi lesz a menetrend?

Július 2-án kezdjük a felkészülést, addig egyéni program szerint dolgoznak a játékosok.

Várhatóak még igazolások? Mikor lesznek bejelentések?

Ahogy korábban is említettem, prioritást élvezett, hogy a meglévő értékeinket megtudjuk tartani, ezért az új igazolásaink száma csekély lesz, kapus és szélső poszton lesz egy-egy új játékosunk illetve az ifjúsági csapatunkból csatlakoznak hozzánk jó páran.

(Időközben Balog Judit kapus posztra érkezett-a szerk. )

Végül egy személyes kérdés. A Vác ellen majdnem egy félidőt három beállóssal játszattál, ilyet azért nemigen látni. Meglepetésnek szántad?

Edzői ars poeticám része az új dolgok megismerése, alkalmazása, illetve a sportág stratégiai repertoárjában még kiaknázatlan területek felfedezése. 9 évvel ezelőtt mikor 7-6-t játszattam az akkori csapatommal, egy vad és értelmetlen stratégiának tartották sokan, ma pedig látjuk, hogy azóta mekkora teret nyertek a 7 mezőnyjátékossal indított támadási manőverek. A következő újdonság véleményem szerint a 3 beálló szerepeltetése egy támadásban, aminek természetesen szintén van hátránya, a kérdés mindig az, hogy “mennyit hozhat és mennyit vihet a konyhára”, ezt pedig sok tényező határozza meg, az ellenfél játékstílusa, az eredmény állása és így tovább. Tehát nem gondolom, hogy a következő szezonban minden mérkőzésen 3 beállóval vagy 7 mezőnyjátékossal fogunk játszani, de a stratégiai “fegyverzetünknek” része lesz továbbra is.

Köszönjük az interjút, és sok „táncolj Gyuri”-élményt kívánunk!

Képek: Délmagyar.hu, Úgytudjuk.hu, Szombathelyi Kézilabda Klub

Szerző: SZhM

1701 megtekintés.