Mint mindenki tudja, 2020 nem volt egy sport-barát év. Ennek okán, sajnos a ’19-es Japánban rendezett VB után, idén se tudtak a magyar szurkolók a lelátóról szurkolni csapatunknak.

Ennek ellenére a háttérben folyamatos munkák zajlanak, a következő-remélhetőleg már márciusi- válogatott mérkőzésekre való szurkolás előkészítésére. A HU-Sector Szurkolói Egyesület munkálataiban jeletős részt vállal magára Bella Dániel, aki nem csak a színfalak mögött “dolgozik” a táborért, de a leláton is a középpontban van, hiszen ő a magyar női válogatott vezérszurkolója is.

Most egy kicsit közelebbről is megismerkedünk az első számú hangulatfelelőssel.

  • Először is, hogy lettél te a vezér-szurkoló a válogatottnál? Csak a női csapatnál “dolgozol” ebben a szerepkőrben? Mióta vezeted a szurkolókat?

– Legelőször 2017-ben a németországi VB-n szóltak a magyar szektorba, hogy álljak előre, mert jó erős hangom van, talán valamikor akkor kezdődött ez a dolog… Amióta a Handball Ultras Hungary szurkolói csoportot életre hívtuk, azóta ragadok megafont a női válogatott mérkőzésein. Elsődlegesen a női válogatott mérkőzések alkalmával irányítom a szurkolást, de a férfi kézilabda-válogatott mérkőzéseire is rendre kijárok, hogy ha időm engedi.

  • Ha a magyar bajnokságot tekintjük, mely csapatok mérkőzéseire szoktál kijárni?

– Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy megyei vagy NB1-es mérkőzés, mindenhova szeretek eljárni, szerencsére a legtöbb táborral jó a kapcsolatom így a nagyobb érdeklődéssel bíró mérkőzésekre is könnyen szerzek jegyet. Ha szabad hétvégém van és van jónak ígérkező mérkőzés, rangadó, azokon rendre ott vagyok.

  • Gyakorlatilag az ország egyetemeinek a felét kijártad már, és ha jól tudom, most is tanulsz. Hogy jut időd ezek mellett a válogatottra? A szurkoláson kívül vállalsz még valamilyen szerepet a szurkolás szervezésében?

– Azért ez némi túlzás, de igen, valóban koptattam a padot néhány egyetemen. (haha) Első sorba a sporttudomány érdekel, a sporttal kapcsolatosan vannak hosszú távú terveim, így arrafelé orientálódom. Sportdiplomácia, sportjog, sportszociológia, sportszervezés, tulajdonképpen ezek érdekelnek, ezekkel a területekkel foglalkozom. A jelenlegi a második tanév, hogy levelezős munkarendben folytatom tanulmányaimat, így könnyebb beosztani az időmet. A HU-Sector Szurkolói Egyesület munkájában is részt veszek. Legyen szó koreóról, utazás-szervezésről vagy bármilyen ad hoc feladatról igyekszem kivenni a részem mindenből, igyekszem a sport területén megszerzett tudásommal segíteni a munkát.

  •   2009-ig versenyszinten birkóztál. Hogy jutottál el a birkózó-szőnyegtől odaáig, hogy hivatalos kézilabda versenybíró legyél?

      -Nagyon jól informált vagy… Ez egy nagyon jó kérdés. Gyakorlatilag 7-8 éves koromtól a sport „fogságában” vagyok, nagybátyám birkózó edző így sok más választásom nem volt, mint lejárni az edzésekre. Azt hiszem ennek köszönhetem a sport iránti szeretetemet és a sportolók iránti tiszteletemet. Gyakorlatilag a sport mindenre megtanított.
A kérdésed második felére válaszolva, az a történet úgy indult, hogy 2016-ban Lakics Tomi barátommal beiratkoztunk egy játékvezetői tanfolyamra, mert miért ne?! Minden hétvégén kézilabda meccseken voltunk, legalább ismerjük meg a szabályokat. Aztán levizsgáztunk. Ő játékvezető maradt, nekem meg úgy hozta az élet, hogy más szerepkörbe kerültem. A versenybírói közreműködés az sokkal inkább nekem való feladat.

  • Két és fél hónap múlva (egész pontosan március 19-én) kerül sor a válogatott idei legfontosabb tornájára az olimpiai selejtezőre. Amennyiben a szabályozások lehetővé teszik, ott leszel a csarnokban? Általában, milyen gyakran jutsz ki egy-egy válogatott meccsre?

– Sajnos jelenleg kevés esélyt látok arra, hogy szurkolók előtt kerüljön megrendezésre az olimpiai selejtező torna, pedig -lehet, hogy közhely- most nagy szükség lenne a honi kézilabda szurkolói társadalom bíztatására. Igyekszem pozitívan előre tekinteni, így természetesen azt mondom, hogy ott leszek a lelátón megafonnal a kezemben. A női válogatott meccseken szinte kivétel nélkül ott vagyok, és igyekszem az UP válogatottak meccsein is ott lenni.

  • Eléggé kellemetlen Európa-bajnokságon vagyunk túl, te hogy láttad a csapat teljesítményét?

– Személy szerint igyekeztem minden mérkőzésben valami kis pozitív dolgot meglátni, persze nem szeretnék struccpolitikát folytatni. Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehetett konkrét elvárás a csapattal szemben, de a közvélemény persze ennél sokkal többet várt. Aki valaha sportolt, pontosan tudja, hogy milyen egy felkészülés és mit okoz a folyamatos bizonytalanság… Nem gondolom, hogy a lányok elfelejtettek kézilabdázni, én továbbra is bízom a csapatba. Márciusban bizonyíthatunk!

  • Hogyan tovább? Szerinted mire lehet számítani nyár végéig? Ott leszünk az Olimpián? Lesz egyáltalán Olimpia?

– Információim szerint lesz Olimpia. Szerintem egyetlen kérdés a lebonyolítás. Ha szurkolók, nézők nélkül lesz megrendezve az egy merőben új környezetet teremt elő gyakorlatilag az összes sportágban, erre felkészülni nem igazán lehet. Ott a helyünk az Olimpián!

  • Kérlek, állítsd össze a saját 16+3 fős válogatottad! A +3 a tartalék játékosokra utal.

Bíró, Janurik, Szikora
Faluvégi, Lukács
Márton, Schatzl
Háfra, Kácsor, Szöllősi-Zácsik
Kovacsics, Lakatos, Vámos
Pásztor, Szabó, Tóvizi
Klujber, Kovács A.,Tomori

Köszönöm a lehetőséget! Hajrá Magyarország!

A sportágat szeretőket megdöbbentette a Váci NKSE közleménye, amelyen az áll, hogy Mészáros Rea, a válogatott és a csapat beállója abbahagyja a kézilabdázást. A mindössze 26 éves játékossal készítettünk interjút az elmúlt hetek történéseiről, és kicsit a jövőt is boncolgattuk.

Tovább olvasom

Kocsis Erzsébettel és lányával, Sári Barbarával készítettünk duplainterjút. Fogadjátok sok szeretettel.

Sári Barbara, Dunaújvárosban nőtt fel, itt vált felnőtt, NBI-es kézilabdázóvá. Azóta több klubban is megfordult, ám hosszú évek óta, ő a jelenleg NBI/b-ben „vitézkedő”, egri csapat legfőbb gólfelelőse. Ami nem is csoda, mert Barbi, igazán sportos családba született, hiszen édesanyja, az 1995-ben a világ legjobbjának megválasztott, Kocsis Erzsébet, vagy, ahogy kézilabdás berkekben becézik, „Böbe”. Ismerjétek meg egy kicsit tehát most közelebbről, anyát és lányát, azaz, Böbét és Barbit.

Handballexpert: Elsőként, mindkettőtökhöz fordulnék, hiszen köztudottan sportos család vagytok. Hogyan éltétek meg az elmúlt időszakot? Mivel töltöttétek a napjaitokat?

Böbe: Én személy szerint nagyon élveztem sokat voltunk együtt a családdal hosszú idő után, imádtam minden percét.

Barbi: Nekem, azért bevallom őszintén sokszor okozott nehéz pillanatokat, hiányzott az edzés, és bennem nagy hiányérzetet keltett, hogy e miatt a vírus miatt elvették a bajnoki címűnket. Sok sporttal, sorozatokkal, filmnézéssel töltöttük el az időt lényegében ezek töltötték ki a minden napjainkat.

Handballexpert: Az egri csapat a feljutás kapujában állt, a bajnokság felfüggesztése előtt. Barbi, most tőled szeretném megkérdezni azt, hogy miként éled meg, hogy nagy felelősség hárul rád csapaton belül? 

Barbi: Nagyon nehezen éltem meg a hírt, és nehéz volt feldolgozni, hogy egy ceruzavonással el lehet törölni egy egész év munkáját. Igazságtalannak éreztem a döntést. Ma már más célok vannak a fejemben és a szemem előtt, erre kell jelenleg koncentrálni.

Handballexpert: Böbe, tőled azt szeretném tudni, hogy szerinted miben más, illetve miben hasonló, Barbi játékstílusa a tiédhez, valamint hogy véleményed szerint mik az erősségei és mik azok, amikben fejlődnie kell?

Böbe: Egyértelműen abban hasonló, hogy mind ketten elég gólerős játékosoknak számítunk, Barbi keze sokkal jobb, mint az enyém volt, a védekezés az a terület, amiben nagyon sokat kell még fejlődnie, ő sokkal „lelkisebb”, én jobban tudtam dolgokat elengedni külső tényezőket vagy meccs közbeni dolgokat.

Handballexpert: Barbi, kérlek, mesélj nekem arról, hogy voltak-e más esetleg NBI-es klubból megkereséseid, illetve arról, hogy miért jó az egri csapatban játszani?

Barbi: Az egri csapatban az első és legfontosabb számomra, hogy a jövőm az iskola által biztosítva van. Sok változás történik Egerben, amit szinten nehezen élek meg, olyan emberek távoznak, akik fontos tagjai voltak a csapatnak, sőt alapkövei. Meglátjuk, mit hoz a jövő.

Handballexpert: Böbe, azt szeretném tudni, hogy neked, mennyire van jelen az életedben a kézilabda? A sportág közelében maradtál? Ha nem, mivel foglalkozol a hétköznapokban?

Böbe: Nem vagyok a sportág közelében, annyira vagyok jelen, hogy a kislányom mérkőzéseit követem. Teljesen más területen dolgozom, amit nagyon élvezek.

Handballexpert: Végül azt szeretném tudni, hogy mik a terveitek a jövőre nézve illetve, Barbi, te milyen eredménnyel lennél elégedett, a jövő évi bajnokságot tekintve?

Böbe: Az én tervem az, hogy ne kelljen annyit utazni a meccsekre. 

Barbi: Szeretnék stabil NBI-es játékos lenni, jelenleg ez az egy dolog, ami a szemem előtt célként lebeg.

Nagyon szépen köszönjük az interjút, és sok sikert kívánunk!

Stan Belinski néhány hónappal ezelőtt Veszprémben járt, ahol megismerhette Európa egyik legjobb csapatának működését . Nem sokkal ezt követően beszélgettünk vele, az interjú során pedig szóba került többek között az angol kézilabda jövője, az esetleges távlatok, illetve az is, hogy a brit tréner melyik csapatnak szurkol.

Tovább olvasom

Négy éve légiósként kézilabdázik, tavaly bombaformában tért vissza a válogatottba. A váltásról, tapasztalatairól, makacs sérüléséről beszélgettünk Planéta Szimonettával. 

Tovább olvasom