A középdöntő 2. csoportjában eddig csak a magyar válogatott és a németek nem léptek pályára. Miután Norvégia és Hollandia ott folytatta, ahol az első szakaszban abbahagyta – előbbi Hollandiát verte, utóbbi Romániát – így nagy téttel bírt a nulla pontos magyarok és a két pontos németek találkozója. Ha mi nyerünk, akkor három két pontos csapat is lehet a csoportban, ha a németek akkor lépéselőnybe kerülhetnek a többiekkel szemben, sőt elérhető közelségbe kerülhet az elődöntő.
Természetesen inkább a mi szempontjainkat helyezzük előtérbe és minden előzményt félretéve tekintünk erre a találkozóra. A közvéleményt nagyon megosztotta az eddigi szereplés, talán joggal vártunk többet a lányoktól. No de itt az esély a javításra, hiszen a németek sem igazán brillíroztak, a több sebből vérző románokat még ugyan megverték, de Norvégiától történelmi vereséget szenvedtek, a lengyelek elleni döntetlenük pedig semmiképp nem fog „kirakatba kerülni”.
Támadásban elég döcögősen kezdtük a mérkőzést – az első két gólt a németek lőtték – de legalább a védekezésben háromszor állt a kapufa Bíró Blanka mellé, így is 11 perc után 3-5. Továbbra is rossz volt nézni a támadásainkat, teljesen tanácstalannak tűnt a csapat. Mindent elmond a teljesítményünkről a 16.-ik percig elért 9 lövésünk, amit Eckerle 56 %-os hatékonysággal védett, 4-8. Az időkérés és a kapuscsere után picit rendeződtek a sorok, de sajnos Lukács és Tóth ziccert hibázott, így „csak” az utolsó öt percre tudtunk visszajönni mínusz kettőre, 9-11 (persze kellett hozzá két emberelőny is). A hajrára még két-két gól és 1-1 nagy Eckerle és Szikora védés, a szünetben 11-13.
A második játékrész eleje sajnos kísértetiesen hasonlított az elsőhöz, sőt rosszabb is volt, csak Szikorának köszönhető, hogy „mindössze” négyet kaptunk. Nem mi javultunk, a németek hibáztak néhányat, 3-0-al válaszoltunk, – 14-17 – időt is kértek Bölkék. Viszont ha már másodjára sikerült visszajönnünk mínusz hatról, nem akartunk újból nagyon lemaradni, a meccs ezen szakaszában Zácsik és Klujber is remekelt, 47.-ik perc 20-21! Sajnos újból nem tudtunk előnyt kovácsolni a lelki előnyből, megint tanácstalanokká váltunk támadásban, az utolsó szűk 10 percre 21-25. Az újabb és egyben utolsó időkérésünk után már semmit nem tudtunk hozzátenni játékban, inkább teljesen szétestünk nem maradt izgulni való a végére. És ha még hozzáadjuk a megszámlálhatatlan német kapufát, tükörsima lett a vége.
Magyarország – Németország 25-32 (11-13)
Magyarország: Bíró – Schatzl 1, Szőllősi-Zácsik 6, Kovacsics, Tóvizi, Klujber 8, Lukács 4. cserék: Szikora – Háfra 2, Tóth 1, Helembai 3, Tomori, Márton
fotó: dunaujvaros.com
2397 megtekintés.
