Szenvedős, lassú mérkőzésen nyerte meg a magyar válogatott a helyosztót.

Arra talán előzetesen is lehetett számítani, hogy nem a kézilabda ünnepe lesz ez a találkozó, hiszen tudhattuk, hogy két nagyon fáradt csapat feszül majd egymásnak. A szlovénok valamivel élesebben kezdték a találkozót, 5:2-re is vezettek, azonban hamar visszazárkózott a magyar együttes.  Ezt követően inkább a mieink domináltak, néhány gólos előny Chema Rodríguez csapatának oldalán volt. A félidő végét azonban megint nem menedzselte jól a magyar együttes, így annak ellenére vezetett Szlovénia, hogy százalékosan lebontva talán a mieink játszottak hosszabb ideig jobban. Bartucz László fontos védéseket mutatott be,  működött a beállójáték, Imre Bencét sem zavarták meg a hibák, a védekezés pedig nagyrészt remek volt.

Lehet, hogy egy kép erről: 3 ember, amerikaifocizó emberek és szöveg

A második játékrész elején a szlovénok húztak el, de ebben az időszakban már tényleg kétségbeesetten kereste a megoldást a két együttes. A szlovénok egy-egyekből szerezték a gólokat, nálunk viszont több labda jutott le a szélre, és Lékai Máté megoldásai is jobban érvényesültek. 20-22-nél úgy tűnt, a szlovénok oldalára dőlhet el a mérkőzés, ám a mieink az utolsó időkérés után váratlan helyről gyűjtöttek erőt: Bóka Bendegúz végre választ talált az egész meccsen akkut hetesgondokra, Bartucz László újra védett, a mieink pedig már nem hibáztak. A magyar csapat a védekezésével és a küzdeni tudásával nyerte meg ezt a találkozót, és ezzel a mieink történetük legjobb szereplését hozták kontinenstornán.

Magyarország-Szlovénia: 23-22 (12-13)

Ld: Bánhidi és Lékai (5) ill. Blagotinsek, Vlah, Zarabec (4)

Kiemelt kép: EHF, Index.hu

1333 megtekintés.

Megosztás