Egy sornyi profi játékost össze tudott drótozni a vendég Szeged az ősi rivális elleni, idegenbeli, zártkapus alapszakasz-mérkőzésre. Ők többé-kevésbé végig is játszották a találkozót, de azért a keretbe került utánpótlás-játékosok mindegyike (Bajusz, Tóth, Rea, Szilágyi) pályára került, ahogy a veszprémi oldalon is szerepelt két ifijátékos, Dörnyei és Lukács személyében.

Az első félidő első felében a helyzetek kialakításában felvette a kesztyűt a kék mezes csapat, de ziccerek és hétméteresek sorát puskázták el, így viszonylag hamar tetemes veszprémi vezetés alakult ki. Ezt követően azonban a bakonyiak voltak képtelenek a hálóba találni, így minimális előnnyel várhatták a folytatást. Corralesnek és Alilovicsnak gyakorlatilag csak a koncentrációt kellett fenntartani az első harminc percben, ahhoz, hogy rengeteg védéssel tudják zárni a játékrészt.

A második félidőben nem lógott a levegőben a szegedi fordítás, a Veszprém magabiztosan kézben tartotta a találkozót, az ezer sebből vérző Szeged pedig tisztességesen tartotta magát a lefújásig.

Érdekességek azért akadtak bőven a találkozón, elég csak a hét a hat elleni szegedi játékra, vagy a Veszprémtől látható 5 a 6 elleni, klasszikus emberhátrányos támadásépítésre utalni.

A két csapatnak hamarosan beindul a nagyüzem, kezdődik a küzdelem a trófeákért a hazai és a nemzetközi porondon egyaránt. A következő két hónap teljesítménye határozza meg a szezon végkimenetelét.

A mérkőzés embere: Rodrigo Corrales

kép: Telekom Veszprém Handball Team

Bár még nem ért véget a selejtező torna, mi mégis ünnepelhetünk. Magyarország 2008 után ismét részt vehet az ötkarikás játékokon. Az idáig vezető út rögös és kanyargós volt, sok örömmel és csalódással. Talán érdemes kicsit visszatekinteni az elmúlt pár évre, levonni a tanulságokat, megvizsgálni a tényeket és tovább építkezni.

Tovább olvasom