Mi van egy kiégés mögött? Yvette Broch sajnálatos esete, és a háttér

Tegnap sokkolta a kézilabdás világot a hír, miszerint Yvette Broch, a holland válogatott és a Győr kulcsjátékosa felfüggeszti a pályafutását. Derült égből villámcsapás, hiszen Ambros Martin csapata mindent megnyert, amit klubkézilabdázó megnyerhet. Mi állhat a háttérben? Ennek, illetve a következményeknek szerettünk volna utánanézni.

Ha egy többszörös bajnok és BL-győztes felhagy a pályafutásával, akkor az emberek elfogadják, hiszen normális esetben a sportoló elérte a karrierje csúcsát, és már a civil életre készülődik; fogalmazzunk úgy, hogy kiöregedett. Ha azonban egy 27 éves, éppen a csapatával triplázó játékos dönt úgy, hogy felfüggeszti a pályafutását, az mindenképpen szenzáció, sőt sokk a szurkolóknak. Pénteken pont ez történt, Yvette Broch, a Győri ETO KC és a holland válogatott kulcsjátékosa könnyek között bejelentette, hogy felfüggeszti a pályafutását. 

 

 

„A Győri Audi ETO KC-nál minden kézilabdázással kapcsolatos álmom teljesült. Soha nem hittem volna, hogy a sok-sok trófea mellett még annyi mindent kapok a társaktól, az edzőktől, a kollégáktól és a szurkolóktól. Egy varázslat volt, amit Győrben átéltem, ezt csak az tudja elképzelni, aki részese lehetett. Az előző volt a legjobb idényem, főleg ahogy sikerült a trófeákat megnyerni, de most üresnek érzem magam. Az egészségem a legfontosabb, hallgatnom kellett a testem és a lelkem jelzéseire, ezért pihenőt fogok tartani. Nehéz döntést kellett meghoznom, most magamat választottam. Ha visszatér a kézilabdázás iránti vágyam, csak Győr az a hely, ahol a folytatást el tudom képzelni, és hálás vagyok, hogy erre lehetőséget is kapok a klubtól” – így indokolta döntését Broch.

Sokan még sokan most sem tudják felfogni, hogy ez megtörténhetett, márpedig tény. Yvett Broch felfüggeszti a pályafutását, és a legfontosabb kérdés talán most, ez: miért? Hogyan lehetséges, hogy egy ereje teljében és pályafutása csúcsán levő játékos egyszerűen nem bírja tovább, “üressé válik”. 

A válasz természetesen komplikált, és egészen biztos vagyok abban, hogy nem tudunk mindent, és ez így van jól. 

Egy sportoló illetve bármely munkát végző ember – esetében két féle fáradtság fordulhat elő. A fizikai és a mentális, pszichés. Broch esetében mindkettő okozhatta a kialakult helyzetet.

Kezdjük a könnyebbel, a fizikai fáradtsággal ezt egyszerűbb definálni. Yvette Broch triplázott a Győr csapatával, Bajnokok Ligáját, magyar bajnokságot és Magyar Kupát nyert. A női élvonalat ráadásul úgy nyerte meg a csapattal, hogy az utolsó pár fordulóban is maximálisat kellett menniük, hiszen a végén a gólkülönbség döntött. A hajtás meghozta a gyümölcsét, hiszen a végén egy góllal megelőzve a nagy rivális Ferencvárost, a Győr lett az NBI bajnoka. A klubmérkőzések mellett Broch a világ élvonalába tartozó holland válogatott oszlopos tagja. Mindkét csapatban kezdőjátékos, és mind támadásban, mind védekezésben kulcsszerep hárult rá. 

Lent láthatjuk, hogy a hazai bajnokságban melyik játékos mennyi mérkőzésen lépett pályára. Természetesen Broch azok között van, akik a legtöbbet játszották. Mellette csak Bódi Bernadettnek van annyi találkozó a lábában, mint a holland klasszisnak. Esetükben nem csak arról van szó, hogy a jegyzőkönyvben szerepeltek, hanem valóban nagyon sokat voltak a pályán.

Broch esetében közre játszott, hogy Anja Althaus, a beálló váltására érkezett német játékos rengeteget bajlódott sérüléssel, így több komoly  (értsd nagy téttel bíró) meccsen  Broch egészen egyszerűen végigjátszotta a meccseket. 

 

A szezon során többször felvetették Ambros Martin felelősségét a sérülésekkel kapcsolatban, és hogy túlhajszolja a sztárokat. A 26 honi mérkőzésből nagyjából öt az, amelyet komolyan kell venni, de a többi találkozót a “B” csapattal is hozni kell. Főleg az alsóházi csapatok, Vasas, Kecskemét, Békéscsaba, MTK ellen nem indokolt a legerősebb csapat pályára küldése – gondolják sokan. Azt viszont elfelejtik, hogy az edzőt az eredményei minősítenek, és Ambros Martin a valaha élt legeredményesebb női klubedző a kézilabda történelemben. Ráadásul ha év közben több fiatalnak ad lehetőséget, ezáltal több pihenőt ad a kulcsjátékosoknak, akkor lehetséges, hogy a végén a Ferencváros a bajnok, hiszen emlékezhetünk, mindössze egyetlen gól döntött az első helyről… Sportban nincs ha.

Az átlagember nem érti, hogy lehetséges, hogy egy élsportoló, akinek napi kétszer 2 óra foglalkozása van, és átlagban másfél meccse hetente, hogyan fáradhat el, hiszen ebből él, ezért kapja a nem kevés fizetését. A férfi Bundesligában nincs egyetlen könnyű meccs sem, topon kell lenni az első fordulótól az utolsóig, mellette pedig még ott vannak a nemzetközi kupák találkozói is. A Győr esetében a BL-döntő május 13-án volt, a magyar bajnokság május 23-án dőlt el. Azóta sok idő telt el, gondolhatnánk hogy ennyi idő alatt ki lehet, ki kell pihennie magát egy játékosnak, aki ráadásul még csak 27 éves.

Az élsportolók ugyanakkor nem csak edzenek és meccselnek, hanem mindezt extra nyomás, eredmény- és teljesítménykényszer alatt teszik, ráadásul a szezon jó részét utazássa töltik, távol a szeretteiktől, gyerekektől, barátoktól, és ezt nem mindenki dolgozza fel egyformán, és itt jön képbe a mások fajta fáradtság. A lelki-pszichés kimerülés a nyomás és stressz miatt, és valószínűsíthető, hogy Yvett Broch esetében ez a fajta fáradtság nyomott többet a latba.

Itt fontos a szakirodalom ismerete, ezért kicsit bővebben foglalkozunk ezzel a résszel, így remélhetőleg jobban belelátunk a kiakault helyzetbe, illetve jobban megértjük azt.

 

 

 

 

A konfliktushelyzeteket, amelyekben valamilyen összeütközést élünk meg, azonosíthatjuk az orvostudomány és a pszichológia tudománya által kutatott stressz helyzettel, hiszen a stressz események lényege, hogy alkalmazkodást, valamilyen „megoldást” kívánnak tőlünk. A „stress” szó angol eredetű, jelentése nyomás, feszültség, erőfeszítést. A stressz fogalmának bevezetése Selye János nevéhez fűződik (Selye, 1936, 1976). A magyar származású pszichológus alkotta meg az úgynevezett stresszelméletet, amelyben a stressz lefolyását vizsgálta. Ő állapította meg a stressz szakaszait (GAS=általános adaptációs szindróma).

1. szakasz: alarm reakció

Ekkor a szervezet felkészül a harcra, vagy, ha az nem lehetséges, a menekülésre (fight or flight). A stresszválasz során a következő változások zajlanak a szervezetben (Cannon féle vészreakció):

• felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz
• felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe
• megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő
• emelkedik a vércukorszint
• a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik
• kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe
• az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül

Ezek a reakciók kísértetiesen emlékeztetnek a pánikrohamra, és nem véletlenül. A pánikreakció a szervezet hibásan kiváltódott reakciója egy olyan stresszhelyzetre, amelyet nem így kellene megoldani. Viszont az evolúciónak nem volt arra ideje, hogy a jelenkori stresszfaktorokkal szemben a megfelelő reakciót mutassa, így egy hibás reakció keletkezik.

2. szakasz: alkalmazkodás, ellenállás

Amennyiben folytatódik a stresszhatás, és elhúzódik, a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, megpróbál alkalmazkodni. Ez rendkívül megterheli a szervezetet, és egy idő után a tartalék energiák is felhasználásra kerülnek. Egy idő után azonban kimerül a készlet, és ha a stressz továbbra is fennáll, bekövetkezik a harmadik szakasz.

A magas vérnyomás állandósulhat, az állandó éberség alvászavarokat okoz. A feszültség miatt az izmok megkeményednek, fájnak, a végtagok hidegek. Zavarok keletkeznek a bélműködésben.

3. szakasz: kimerülés

A kimerülés során elfogynak a tartalékok. Amennyiben továbbra is fennáll a stressz, az ember megbetegszik.

Állatoknál is ez történik, Selye János patkányokon kísérletezett. Azt tapasztalta, ha nem maradt abba a stressz, a kísérleti patkányoknak először tönkrement az immunrendszere, aztán elpusztultak, vagy a szívük állt le, vagy kilyukadt a gyomruk.

Ismeretes, hogy a stressz észlelésében és következményeiben számos tényező (egyéni különbségek, immunrendszer állapota, tanult folyamatok, szocializáció, idegrendszer állapota, személyiség összetevők, környezeti tényezők, stb.) játszik szerepet. Ezeket a sportoló felkészítése során mind figyelembe kell venni, hiszen a stresszorok (a szervezet számára stresszt jelentő ingerek) mindenkire másként hat(hat)nak.

Nagykáldi (1998), számos szerző alapján, három alapvető tényezőt említ meg, ami a sport, mint feladathelyzet során befolyásolhatja az egyén stressz szintjét.

1. Minél fontosabb egy esemény, annál komolyabb stressz forrás a sportolók számára.
2. Minél több a bizonytalan tényező egy eseménnyel (mérkőzés, verseny) kapcsolatban, annál nagyobb stressz a résztvevőknek.
3. A magas vonásszorongással rendelkező alapvetően – helyzettől függetlenül – szorongó, míg az állapotszorongás azt jelenti, hogy az adott egyén bizonyos helyzetekben, állapotban (pl. 11-es rúgás esetén) szorong. Ezek a személyiség tényezők is befolyásolják az észlelt stresszt.

A fentiek alapján elmondható, hogy a nagyobb kihívással járó események a stressz miatt is, speciális felkészítést igényelnek az edzőtől. Az is látható, hogy pl. a mérkőzés előtti pályabejárásnak, a videózásnak, a nagyon alapos taktikai megbeszélésnek („hogy azt is tudja a sportoló, az ellenfele mikor fekszik, kel”) nem csak sportszakmai, hanem pszichológiai szerepe is, hiszen segít a stressz csökkentésében, illetve optimális szintjének beállításában.

Nyilvánvaló, hogy ugyanolyan mennyiségű és minőségű stresszort a különböző egyedek eltérően értékelnek, ha az egyedek genetikailag eltérőek. Van, aki lepergeti magáról a stresszhatásokat, míg mások azt is súlyos stresszként élik meg, amit a többség észre sem venne (és ez még a fizikai stresszre is igaz).

Amennyiben az adaptációs fázis hosszú, és nincs közben elegendő pihenő (nyugalmi időszak), akkor kimerültség, koncentrációzavar léphet fel, és letargikus állapotba kerül a szervezet. Krónikus stressz hatására számos, úgynevezett pszichoszomatikus betegség is kialakulhat: gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia, valamint alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok, poszttraumás stresszrendellenesség, pánikbetegség és depresszió. Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú daganatok is kifejlődhetnek súlyos és tartós pszichés stresszállapot eredményeként.  Ez nem azt jelenti, hogy ezek a betegségek kizárólag stressz hatására alakulnak ki, de a stressz önmagában is okozhatja őket, illetve más tényezők mellett hozzájárul kialakulásukhoz. Azáltal, hogy gátolja az immunrendszer működését, a krónikus stressz lehetőséget teremt a bakteriális és vírusfertőzésekre és ezek szövődményeire (ez lehet az alapja az arra hajlamos egyénekben a daganatképződésnek is). Az akut (múló) stressz is lehet azonban súlyos betegség okozója; ezt bizonyítja a második világháború alatt a német zuhanóbombázók támadásának esete, mely után tömegesen jelentkeztek a pajzsmirigybetegségek. Az egyáltalán nem teljes felsorolás világosan mutatja, hogy a stressz a kórokozó tényezők között az egyik legelőkelőbb helyen áll, tehát Selye János alapkutatási felismerése a gyakorlati orvostudomány számos területén diagnosztikai és terápiás jelentőségű. 

 

 

 

 

A legfontosabb természetesen, hogy Broch teljes életet tudjon élni, egészségesen; ha ehhez abba kell hagynia a kézilabdát, akkor segíteni kell neki visszaállni a civil életbe. 

A bejelentés ugyanakkor rendkívül rosszkor jött a Győrnek, hiszen a felkészülést már megkezdték, számítottak a klasszis játékosra. Még egyszer: olyan játékosról beszélünk, amilyen a világon nem sok van. 183 cm, támadásban és védekezésben is kulcsfontosságú világklasszis. Az egyesület rendkívül profin módon reagálta le a kialakult helyzetet, igaz, sok mindent ők sem tudtak volna tenni. 

„Már idén májusban, az előző szezon végén láttuk Yvette-en, hogy teljesen elfogytak az energiakészletei. Közösen bíztunk benne, hogy a szinte teljes kimerültség határa után a nyári szünetben szervezete képes lesz regenerálódni, és társaival megkezdheti majd július közepén az előttünk álló szezonra a felkészülést. Yvette azonban tegnap arról tájékoztatott, hogy nincs az élsportra megfelelő állapotban és kérte, hogy szüneteltessünk szerződését. A mai napon közösen megegyeztünk, így Yvette Broch szerződése a 2018/19-es szezonra vonatkozóan továbbra is él, viszont módosításra került. Bízunk benne, hogy elsősorban az idő és a megfelelő regenerációs kezelés valamint pihenés hatására a világklasszis játékos állapota ismét a régi lesz, ezért szó sincs a szerződése megszüntetéséről. Yvette Broch továbbra is a Győri Audi ETO KC játékosa, és visszavárjuk.„ – nyilatkozta dr. Bartha Csaba elnök.

Volt egy kommunikációs „malőr”, amely miatt többen támadják a klubot, de szerintem a Győr jól járt el az üggyel kapcsolatban. A játékos nem kezdte el az edzéseket, és az indok az volt hogy “Broch kisebb sérüléssel bajlódik, jelenleg Hollandiában végzi a rehabilitációját, de a jövő héten ő is csatlakozik a társaihoz.” Állt a hivatalos kommünikében. Szerintem az lehetett, hogy Broch elmondta a klubnak a döntését, de idő hiányában nem tudtak jobbat kitalálni, illetve reménykedtek abban, hogy megoldódik a helyzet, esetleg Yvette meggondolja magát. Nem így lett, de a klub nem szeretett volna pánikot kelteni, senkinek sem lett volna jó egy nagy találgatáscunami, ezért inkább így kommunikálták le a helyzetet. 

Yvette Broch kiválása utána az idén érkező norvég Kari Brattset-re és az ifjúsági válogatott Varga Emőkére számíthat Danyi Gábor vezetőedző. ”Természetesen megvizsgáljuk a lehetőségét a beálló poszt megerősítésének, de mivel minden csapat kialakította már a keretét az idei szezonra, nincs könnyű dolgunk.” – folytatta a Győri Audi ETO KC elnöke.

 

Minden attól függ, hogy Broch gyógyulásának folyamata milyen sebességű, illetve hogy egyáltalán lehetséges-e. Tavaszig nem igazán sürget a Győrt az idő, hiszen a lényeg tavasszal dől el, akkor osztják a kupákat. A most igazolt Brattest is klasszis játékos, esetében azonban kisebb gondot okozhat, hogy nyáron csatlakozott csak a csapathoz, így még nincs összeszokva a többiekkel. Gondolom, a terv az volt, hogy Broch lesz továbbra is a kezdő beálló, és az új norvég játékost fokozatos építi be a csapatba az edzői stáb. Varga Emőke tehetséges játékos, de még nem az a szint, amelyre triplázni képes csapatot lehetne építeni. Sajnos nagy lehetőséget kapott, ő lesz az, aki majd Kari Brattset váltója lesz. 

Ha a Győr triplázni szeretne, márpedig más célja nem lehet Danyi Gáboréknak, akkor minden posztra két klasszis szükséges, és ez most nem adott. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, ezért csak halkan jegyeznénk meg, hogy a Győr úgy általában hihetetlen peches csapat, ami a sérüléseket illeti, ha ne adj Isten, Brattset megsérülne, akkor igazán komoly gondban lehetnek Görbiczék. Védekezésben még csak-csak pótolható Broch, hiszen a komoly sérültek – Tomori és Mörk is – visszatérnek ősszel, de nem lesz klasszis beállója a csapatnak. Ez pedig egy ilyen kaliberű csapatnál megengedhetetlen. Ha Broch nem tér vissza fél éven belül, amire semmilyen garancia nincs sajnos, akkor sürgősen beállós után kell néznie a Győrnek. Több név is bekerült a köztudatba, természetesen az első számú jelölt Heidi Löke lenne, aki már játszott itt, jó formában van, ráadásul norvég, így nem lenne “egyedül”.  Althaus ismét reaktiválása is megoldás lehetne, de a német beálló sokat volt sérült már az elmúlt szezonban is, a szervezete már nem biztos, hogy képes lenne az élsportra. Magyar játékos is szóba került, Pásztor Noémi, aki a Debrecenben junior világbajnokságot nyert magyar csapat oszlopos tagja volt. Nem tudni, mit lép a Győr vezetősége, de az biztos, hogy dolgoznak azon, hogy a kialakult helyzetet a legjobban megoldják. 

Reménykedünk benne, hogy Broch esetében ez csak olyasmi kimerülés, mint amely a Bundesliga-profi EkdaHl Du Rietz esetében volt. Elege lett a hajtásból és a profi sportéletből, ezért rendkívül fiatalon abbahagyta a sportot. Fél év után már a pályán volt, és most nyáron a PSG szerződtette.

Reméljük, tényleg „csak” annyi történt, amit a játékos elmondott, időben észrevették a jeleket, és Broch szervezete, lelke rendbe jön idővel. Mielőbbi gyógyulást kívánunk a játékosnak, nagyon szeretnénk még azt az arcát látni, amelyet megszoktunk: derűs, mindig mosolygó, energiától duzzadó. Hajrá, Yvette Broch!

Borítókép: Török Attila, 2018

Forrás:

videó: Győr Plusz Média

http://www.egeszsegkalauz.hu/stressz/selye-janos-a-stresszelmelet-atyja

http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/sporttudomany/mirt_izgulunk__stressz_s_szorongs_a_sportban__znban.html

NSO.hu

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2007/tv0712/csaba.html

11548 megtekintés.