A magyar női kézilabda-válogatott számára véget ért az Európa-bajnokság, az Elek Gábor és Danyi Gábor által vezetett csapat a 10. helyen végzett a kontinensviadalon. Az eredmény – főleg az elmúlt időszak világversenyeit nézve – reálisnak mondható, mégis nagyon keserű a szánk íze, ugyanis véleményem szerint több volt ebben az egészben.
Arra vállalkoztam, hogy cikksorozatban mutatom be a válogatott szereplését, posztokra, vezetőségre lebontva, főleg annak fényében, hogy hamarosan olimpiai selejtező vár ránk. Elöljáróban leszögezném, hogy a cél nem a válogatott bármely tagjának a kritizálása, és az is lehetséges, hogy ha valaki máshogy látja a dolgokat, akkor neki van igaza. A negyedik rész a belső poszton levő játékosokkal foglalkozik.
Belső posztok, vagyis a balátlövő-irányító-jobbátlövő posztokról beszélünk. Több oka is van, hogy nem külön-külön foglalkozom a belső posztokkal. Az egyik, hogy a modern kézilabdázásban a belső posztok elmosódnak, hiszen a játékelemek miatt szinte minden átlövő-irányító játékos minden poszton szerepel. A másik ok, hogy egyetlen klasszikus balkezes átlövővel vágtunk neki az EB-nek, igaz, Klujber az egyetlen jobbátlövő, de alkatilag ő sem tartozik a klasszikus átlövők közé. Ez természetesen nem baj, de ha megnézzük a másik oldalt, ott más felépítésű, talán kijelenthető, klasszikus átlövők vannak.
Szöllősi-Zácsik Szandra (30 éves)
Alighanem a magyar csapat egyik legnagyobb pozitív meglepetése volt az ő játéka. Kiemelném, hogy nem csak a gólok száma miatt írom ezt, hanem az a mentalitás, amelyet mutatott, nagyon rendben volt. Az MTK játékosa 199 percet töltött a pályán, vagyis meccsenként átlagban mintegy 33 percet; ez idő alatt 27 gólt lőtt, és adott 16 gólpasszt is. A szerbek ő volt a mezőny legjobbja, de általánosságban elmondható, hogy az egész EB-n nem lehetett panasz rá. Vagyis inkább úgy fogalmazok: Szöllősi-Zácsik Szandrán nem múlt a magyar válogatott jó szereplése. A statisztika szerint lőtt gólt balszélről, jobbszélről és beállóból is. Védekezésben három labdát szerzett, egyet blokkolt, és csinált négy büntetőt. Általában kettesben védekezett, ahol viszont többször gondja volt a jól cselező játékosokkal szemben.
Háfra Noémi (22 éves)
Háfra Noémi nem éppen a legjobb formában érkezett Dániába. Ez a szezonja olyan „nyögve nyelős”, ráadásul a Győrbe való igazolása sem volt mindenkinek szimpatikus lépés, ez is közrejátszhat a viszonylag rossz szezonjában. Abban bíztunk, hogy hátha majd az EB-n megmutatja, miért tart rá igényt a világ egyik legjobb csapata. Háfra Noémi 151 percet töltött a pályán, vagyis meccsenként átlagban 25 percet. Ez idő alatt lőtt 12 gólt és adott hat gólpasszt. Lövési effektivitása 43%, 28 lövésből érte el az egy tucat gólt. Védekezésben volt két sánca és egy szerzett labdája. Háfra Noémi az egyik legtehetségesebb fiatal játékos, nem csak a magyar válogatottban, hanem úgy általában is. Valami miatt azonban a fejlődése megrekedt, és érthetetlen az oka. Rendben van, hogy fiatal, és volt koronás is, de mintha megállt volna, pedig egy jó Háfrára szüksége lenne a válogatottnak az elkövetkező kb 10 évben.
Kovacsics Anikó (29 éves)
A Ferencváros irányítóját rengeteg kritika érte az EB alatt, amelyek többsége nem megalapozatlan. Kovacsics sok hibával játszott, 18 gólt lőtt, 37 kísérletből, ez 49%-os helyzetkihasználás. E mellett adott 19 gólpasszt, ez a legjobb mutató a válogatottban. Sokat mondó adat, hogy 8 betörésből csak három gólt lőtt. Igyekezett ő, tette a dolgát, de sok hiba csúszott a játékába. Kicsit úgy tűnt, hogy „későn érkezett meg”, a norvégok ellen a magyar csapat egyik legjobbja volt. Mint a magyar válogatott első számú irányítója, az ő feladata lett volna fazont szabni a támadásoknak, amely sokszor nem jött össze. Ez persze nem csak az ő hibája, de többször volt ötlettelen, tanácstalan a válogatott. Kovacsics 235 percet töltött a pályán, ami a legtöbb a mezőnyjátékosok közül. Elnézve a Ferencváros őszét, valamint ezt az EB-t, azt gondolhatnánk, hogy kicsit fáradt, fásult, de a norvégok ellen úgy játszott, mint ahogy azt elvártuk volna tőle a többi csapat ellen. A magyar válogatottnak nagy szüksége van rá, reméljük, hamarosan formába lendül.
Lakatos Rita (21 éves)
Lakatos Rita több játékidőt kapott, mint az eredetileg az EB és a svédek elleni mérkőzések előtt gondoltam, de akár több bizalmat is kaphatott volna. A fiatal irányító több poszton is feltűnt, összesen 83 percet volt a pályán, amely meccsenként átlagban 16,5 percet jelent. Legjobban Románia ellen játszott. Lakatos 12-szer lőtt kapura, ebből hét gólt szerzett, hármat betörésből. Ez összesen 49%-os teljesítmény. Két gólpasszt adott.
Klujber Katrin (21 éves)
A Ferencváros jobbátlövője kifejezetten jó formában érkezett Dániába. A fiatal bal kezes játékosról tudni lehetett, hogy komolyabb feladatokat kaphat, mint az utóbbi világversenyen, hiszen egyedüli átlövő volt ezen a poszton. Klujber 164 percet töltött a pályán, amely azért lehet csalóka, mivel támadás-védekezésben szinte mindig cseréltük. Ez idő alatt 30 gólt dobott, 52 kísérletből, és adott 12 gólpasszt is. Igyekezetére nem lehetett panasz, de többször tűnt bátortalannak, és sokszor éreztem azt, hogy valamiért nem megy úgy a kapu felé, mint ahogy egyébként tudna. Rengeteg szélességi mozgás volt a játékában. Még rendkívül fiatal, szóval a potenciál benne van, mindenképpen nagy segítség lehet a válogatott számára (is). Az külön öröm, hogy a büntetőkkel nem nagyon volt gondunk az EB-n, és ez főleg neki köszönhető. 18 büntetőjéből 14-et gólra váltott, ez 78%-os effektivitás.
Tomori Zsuzsa (33 éves)
Az EB előtt biztos voltam, hogy rengeteg feladatot kap támadásban is, hiszen egy tapasztalt, gólerős játékosról van szó. Tévedtem. Tomori Zsuzsára főleg védekezésben számítottak a szövetségi kapitányok. Hogy ez így volt-e eredetileg is tervezve, azt nem tudom, de szerintem a Siófok játékosa hasznos tudott volna lenni elől is. A 33 éves átlövő 180 percet töltött a pályán, de ez természetesen fordítottja Klujbernek, hiszen Tomori a legtöbb esetben csak védekezett. Kilencszer lőtt kapura, amelyből négy gól született, ezen kívül viszont hét gólpassza is volt, amely a támadási idejét elnézve remek adat. Ami a védekezést illeti, Tomorinak volt négy szerzett labdája és három blokkja.
Kácsor Gréta (21 éves)
Örültünk, hogy bekerült a szűk keretbe is, hiszen a Vác fiatal átlövője jó formában kézilabdázott ősszel. Jelenleg második az NBI-es góllövőlistán, ehhez képest viszont (bántóan) kevés lehetőséget kapott. Mindössze 22 percet kapott a szövetségi kapitányoktól, ez idő alatt azonban aktív volt, nyolcszor lőtt kapura, amelyből két gól született. Számomra nem kérdés, hogy Kácsornak ott a helye a jövő válogatottjában, főleg ha ilyen ütemben lövi a gólokat a klubjában.
Csiszár-Szekeres Klára (33 éves)
A Fradi védekezőspecialistája szerepe kicsit értelmezhetetlen volt számomra, ugyanis mindössze 67 percet töltött a pályán, és ilyenkor felmerülhet bennünk a kérdés: miért vittük ki a 33 éves játékost? Egy jó Csiszár-Szekeres Klára jót tehetett volna a védekezés stabilitásának, akár még azon az áron is, hogy támadás-védekezésben adott esetben beállót cserélünk. Egy tudatos lerohanásban ráadásul ő sem mozog idegenül, ezt már Rasmussen alatt is megmutatta. Az pedig hab a tortán, hogy amikor pályán volt, akkor jól teljesített. Ezzel a bő egy óra védekezéssel is ott van a legjobb sáncoló játékosok között az egész EB-n!
Tóth Eszter (28 éves)
Tóth Eszter nem kapott annyi szerepet, hogy érdemben lehessen a játékával foglalkozni. A 28 éves irányító kaphatott volna több szerepet is a torna folyamán, amikor esetleg ez szóba jöhetett volna, pont közbe jött a foggyulladása. 12 percet töltött a pályán, és megszerezte első gólját a válogatottban. Igazából kezdésnek ez sem rossz.
Összegzés: belső poszton nem ez volt a legjobb tornánk, sőt… Átlövéssel 97-szer próbálkoztak a magyar átlövők, amelyből összesen 35 gólt értünk el. Ez egy rossz mutató. Ha nem csak a statisztikai adatokat nézzük, akkor véleményem szerint sokszor látszódtunk ötlettelennek, tanácstalannak, kevés játékelemet játszottunk, és azokat sem a megfelelő időben. Az irányítójáték sokszor akadozott, a taktikai repertoár pedig nem tűnt szélesnek, pedig egészen biztos vagyok benne, hogy rengeteg játékelemet ismer ez a válogatott. Ráadásul a szélsőknél már említettem, hogy kiváló játékosok vannak azon a pozíción, az ő megjátszásuk sem volt gördülékeny, ezen mindenképp dolgozni kell az olimpiai selejtezőig.
Részletes statisztikát itt találhattok
És akkor az olimpia selejtező. Nem titok, hogy a kézilabdázásban a belső posztok rendkívül fontosak, és Magyarország nem hemzseg a világklasszis átlövőkben. A selejtezőig nincs sok idő, ezért a teljes sor lecserélése természetesen kizárt és felesleges, de néhány személyi kérdést alaposan át kell rágni. Kik jöhetnek szóba az EB-n szerepelt játékosokon kívül?
Balátlövő poszton Kopecz Barbara lehetne egy alternatíva, illetve Tomori Zsuzsát is idevehetjük, nem lenne neki idegen ez a poszt.
Irányító poszton kicsit jobb a helyzet, bár a hullámzó teljesítmény ellenére sem cserélném le pl Kovacsics Anikót. A rutin és forma alapján azonnal Szucsánszki Zita juthat eszünkbe, az ő tapasztalata és hozzáállása aranyat érhetne a tornán. Rajta kívül még Vámos Petrának van szerintem reális esélye, hogy segítse a válogatottat.
Jobbátlövő poszton is vannak olyan játékosok, akiknek a beválogatását legalábbis át kellene gondolni. Kovács Anna abszolút ilyen, ráadásul az NBI jelenlegi legjobb góllövőjéről beszélünk. Kiss Nikoletta Siófokról és Szekerczés Luca az MTK-ból lehetnének még alternatívák.
Az eladott labdák, technikai hibák és hasonló adatok egy közös, elemző posztban lesznek kiértékelve, mivel azok az egész csapat taktikai, pszichés felkészültségét hivatottak mutatni.
A következő rész a beállókról fog szólni.
Fotók, képek, statisztikák: MKSZ, EB hivatalos honlapja
Related posts:
