Sporttudomány: A mentális erőnlét fontossága a koronavírus alatt

A következő cikk bevezetést ad egy olyan mentális erőnlét (reziliencia) programba, amely segíthet az edzőknek, illetve a profi sportolóknak megérteni, miként tudják leküzdeni a koronavírus okozta stresszhelyzeteket és fejleszteni a mentális erőnlétüket. A programnak nemcsak pszichológiai, hanem fizikai hatásai lehetnek, mint például a javult sportteljesítmény

A reziliencia fontossága a koronavírus alatt

Bevezetés egy reziliencia programba, amely segíthet a profi sportolóknak leküzdeni a koronavírus okozta stresszhelyzeteket és fejleszteni a mentális erőnlétüket – Mentális Erőnlét Tréning

A koronavírus megváltoztatta az életünket, és az elkövetkező éveket a koronavírus árnyékában, annak hatásainak ismeretében fogjuk megélni. Mindannyian váratlan nehézségeket és kihívásokat élünk át, azonban néhányunk helyzetét jobban megnehezítette a világjárvány. A profi sportolók fokozottabban érzik a vírus hatásait a sport világ hirtelen változásai miatt. Világeseményeket és sok más nagy eseményt, mint például az Olimpiát, elhalasztottak vagy töröltek, sőt a folyamatban lévő szezonokat is megszakították, és megszakítják. Ez megnövelte a profi sportolók aggodalmát mind a jelenük, mind pedig a jövőjükkel kapcsolatosan (Giallonardo és mtsai, 2020; Paredes és mtsai, 2020; Schrinke és mtsai, 2020). A játékosok olyan kihívásokkal is kénytelenek szembesülni, mint a több napos/hetes karantén, valamint a szokatlan és korlátozott edzéskörülmények, amelyek ugyanúgy befolyásolhatják az egyéni és a csapat sportok szereplőinek sportteljesítményét és a pszichés jólétet (Carriedo és mtsai, 2020; Brooks és mtsai, 2020; Reardon és mtsai, 2020). Egyes sportolók azonban képesek kitartani és megerősödni ezekben a stresszes időkben, illetve elérni a legjobb teljesítményüket, míg mások feladják és / vagy alul teljesítenek. Kutatók a „Vajon mi áll ennek a hátterében?” kérdésre adott válasz szerint mindez összefüggésben van a sportolók pszichológiai ellenálló képességével másnéven, reziliencával (Fletcher és Sarkar, 2012) vagy mentális lelkierővel (Fletcher, 2019).

 

Reziliencia – Mentális Erőnléti Tréning

A félreértések előtt fontos megmagyarázni mi is az a reziliencia. A pszichológiai reziliencia (vagyis a mentális erőnlét) a nehézségekkel való sikeres megbirkózási képességet jelenti, ami megvédi az egyént a stressz lehetséges negatív hatásaitól (Fletcher és Sarkar, 2013). A profi sportolókat általában elismerik a rezilienciájuk miatt (Schinke és mtsai, 2020), de a jelenlegi vírus helyzet teszteli ezt a képességüket. Ahhoz, hogy ezeket a váratlan kihívásokat a sportolók leküzdjék magas rezilienciával kell, hogy rendelkezzenek, ezáltal sikeresen megbirkózhatnak a vírus negatív hatásaival (Carriedo és mtsai, 2020; Paredes és mtsai, 2020), illetve fenntarthatják a sport teljesítményüket (Fletcher és Sarkar, 2012). Ebből kifolyólag a sportpszichológusoknak és az edzőknek megfelelő programot kell találniuk, amely segít fejleszteni illetve javítani a profi sportolók rezilienciáját ebben a nehéz időszakban. A közelmúltban Fletcher és Sarkar (2016) megtervezte a Mentális Erőnlét Tréning programot, amelynek célja a pszichológiai reziliencia fejlesztése a sportolókban a siker elérése érdekében. A program három fontos témára összpontosít – személyes tulajdonságok, ʻelősegítő’ környezet és kihívást jelentő gondolkodásmód -, hogy fejlessze a stressz elviselésének képességét, amelyeket az alábbi cikk részletesen kifejt.

 

Személyes tulajdonságok

Amikor a személyes tulajdonságokról beszélünk, a program megkülönbözteti a személyiség jellemzőit (pl.: optimista, magabiztos, motivált), pszichológiai készségeket és folyamatokat (pl.: cél-kitűzés vagy vizualizáció), valamint a kívánt eredményeket (pl. képes az érzelmek illetve a stressz kezelésére), amelyek megóvják az embert a negatív következményektől és hatásoktól. A személyes tulajdonságok megkülönböztetésre azért van szükség, hogy jobban megértsük a személyiségjellemzőket és a pszichológiai készségeket, amelyek a mentális felkészültségét alkotják a kihívásokra. Ezen kívül, a program segít kiválasztani és megtanítani a pszichológiai készségeket azzal a céllal, hogy konkrét és kívánt eredményeket kapjunk. Például, ahhoz, hogy javuljon egy sportoló önbizalma (kívánt eredmény), olyan pszichológiai készségeket ajánlatos fejleszteni, amelyek segítenek ezt a célt elérni. Továbbá, fontos megjegyezni, hogy a sportolók személyiségjellemzőit nehezebb megváltoztatni, mint a pszichológiai képességüket.

A Mentális Erőnléti Tréning program segíthet abban, hogy a sportpszichológusok és az edzők elemezni illetve fejleszteni tudják a sportolók személyes tulajdonságait, hogy ezáltal képesek legyenek megbirkózni a vírushelyzet negatív hatásaival.

ʻElősegítőʼ környezet

A rezilienciát erősen befolyásolják a környezeti tényezők, ezért figyelembe kell venni a környezetet valamint a körülményeket, ahol a sportolók dolgoznak és játszanak, a mentális erőnlét fejlesztése érdekében (Fletcher és Sarkar, 2012). Az úgynevezett ʻelősegítőʼ (i.e., facilitative) környezetet találták a kutatók a legmegfelelőbbnek a reziliencia növelésében, amelyhez a kihívás és a támogatás egyensúlyban tartása járul hozzá. A kihívás elősegíti a felelősség megteremtését és lehetőséget ad arra, hogy fejlesztő jellegű visszajelzéseket (tanácsot) kapjanak a sportolók, arról, hogy hogyan is tudnak előre lépni a teljesítményükben és a releziliencia fejlesztésben. A támogatás segíti a sportolókat abban, hogy javítsák személyes tulajdonságaikat, és hogy bizalmat alakítsanak ki az edzővel illetve a sporttársakkal. A támogatás mellett fontos a motivációs visszajelzés, amely inspirálja és tájékoztatja a sportolókat arról, hogy milyen hatékony és sikeres fejlődésük. A kihívás és a támogatás teóriája különböző ʻmátrixokʼ kifejlesztését eredményezte, amelyek négyféle környezetet különböztetnek meg:

1. Stagnáló (ʻállóʼ) környezet: 
   1. A sportolók nem értik, illetve nem érdekeltek abban, hogy mi folyik körülöttük
   2. A sportolók nem motiváltak 
   3. Úgynevezett ʻláthatatlan’ edzők és vezetők
2. Kíméletlen környezet:
   1. Mások vagy a kultúra hibáztatása, amikor a magas követelmények nem teljesülnek
   2. ʻNem érdekelʼ mentalitás
   3. A sportolók elszigeteltnek vagy egyedül érzik magukat

3. Kényelmes környezet:
   1. A nehéz vagy fontos beszélgetéseket elkerülik
   2. Nincs személyes és szakmai fejlődés
   3. A sportolók csakis a komfortzónájukon belül tartózkodnak
4. ʻElősegítőʼ környezet:
   1. Mindenki támogatja egymást
   2. A sportolók kihívásokkal teli, de támogató környezetben dolgoznak, és a fejlődés lehetőségeit keresik
   3. Jó a kapcsolat sportolók és az edzők között

Látható, hogy a reziliencia fejlesztése érdekében egy ʻelősegítőʼ környezetet érdemes kialakítani és fenntartani. A nagyon sok kihívás és nem elég támogatás gyengítheti a sportolók jólétét; másrészt a túlzott támogatás és nem elegendő kihívás nem képes fokozni a sportolók teljesítményét. Ennek következtében a kihívás és a támogatás egyensúlyban tartása kritikus.

Kihívást jelentő gondolkodásmód

A mentális erőnlét fejlesztésében elengedhetetlen a kihívást jelentő gondolkodásmód megteremtése és annak fenntartása, azaz ahogyan a sportolók reagálnak a stresszhelyzetekre. Bármilyen szituációval is jön szembe a sportoló, először felmérik annak jelentőségét és fontosságát a céljaik szempontjából – „ez a szituáció hogyan befolyásolhat engem és engem ez érdekel?”. Erre a kérdésre a sportoló válaszolhat negatívan és a szituációt ártalmasnak tekintheti, vagy pedig pozitívan válaszol és kihívásként (lehetőségként) látja a helyzetet. Továbbá, a sportoló felméri a stressz kezelési technikáit – „hogy tudom ezt a helyzetet kezelni, és ez elegendő lesz?”. Amennyiben a vírus alatt, a sportolók a kihívást jelentő gondolkodásmóddal rendelkeznek, akkor az segíthet abban, hogy a stresszhelyzeteket felismerjék személyes és / vagy szakmai fejlődés lehetőségeként (Fletcher és Sarkar, 2012). Például, a karantén alatt, lehetőségük nyílik arra, hogy átértékeljék, illetve reflektálják a teljesítményüket, amely segíthet abban, hogy felfedezzék a „hiányosságokat” a teljesítményükben és a szakmai fejlődésükben. Ezáltal, könnyebben és célszerűbben tudnak megoldásokat keresni a hiányoságok kiküszöbölésére edzőik vagy sportpszichológusok segítségével (Schinke és mtsai, 2020).

A program hozzájárulhat ahhoz, hogy a sportolók a stresszhelyzeteket pozitívabban és konstruktívabban mérjék fel. A kihívást jelentő gondolkodásmód elérése érdekében, a program segít a negatív gondolatokat pozitív gondolatokká alakítani. Fontos azonban figyelembe venni, hogy egyes sportolóknak, akiknek speciális személyiségük (pl.: a rosszat látják mindenben) és a hátterük van, ezt a változást nehezebben lehet elérni. Ennek következtében fontos, hogy a pszichológiai készségeket (pl.: célkitűzés) gyakran gyakorolják a sportolók, és az ʻelősegítőʼ környezetet megteremtsék a kihívás és a támogatás megfelelő egyensúlyával.

 

Fontos kiemelni azt, hogy…

1. a reziliencia / mentális erőnlét fogalmával előfordulhat, hogy sportolók vagy éppen az edzők nincsenek teljesen tisztában, ezért minden reziliencia tréning programnak az elsődleges célja, hogy ezt letisztázza a fogalmat a félreértések elkerülése érdekében.
2. a gyengeséget nem szabad félreértelmezni erőként, például ha egy sportoló szorong vagy stresszel, de ezt tagadja.
3. amennyiben egy sportoló nem találja a megfelelő stresszhelyzet kezelési módszert vagy technikát, azt semmiképpen sem tekintsük gyengeségnek. Ehelyett világítsunk rá arra, hogy erről nyíltan beszélni az erősség jelének számít.
4. személyiségtől függetlenül mindenki megtapasztalja a „töréspontját”, amelyet megint csak nem szabad gyengeségnek felfogni. Általában, ezek a töréspontok segítenek a fejlődésben, abban például, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb kezelési technikát.
5. mind a három témára: a személyes tulajdonságokra, az ʻelősegítőʼ környezetre és a kihívást jelentő gondolkodásmódra, megfelelően kell összpontosítani, ahhoz hogy a sportolók rezilienciája / stressztűrő képessége javuljon és fejlődjön. Amennyiben, csak egy területre fókuszálunk, az nem fogja teljes mértékben a reziliencát fejleszteni és fenttartani a magas sportteljesítményt. Annak ellenére, hogy a témák külön-külön voltak bemutatva a cikkben, a program alkalmazásakor összpontosítani és integrálni kell mind a hármat, hogy elérjük a kívánt eredményt.

Összességében a cikk bemutatott egy olyan lehetséges reziliencia / mentális erőnléti programot, amely elősegítheti a profi sportolók rezilienciájának fejlesztését a koronavírus idején. Mindamellett, hogy a programnak jelentős előnyei vannak, ki kell emelni, hogy a rezilencia programok nem jelentenek megoldást minden pszichológiai (mentális) vagy teljesítmény problémára. Remélhetőleg, az alábbi a cikk segít a sportpszichológusoknak és az edzőknek abban, hogy jobban megértsék a reziliencia fejlesztését a profi sportolók körében.

 

Szerző: Pásztor Bettina

 

Felhasznált irodalom:

British Journal of Sports Medicine (BJSM) Blog Guidelines (2020). Felhasznált weboldal https://blogs.bmj.com/bjsm/about/

Brooks, S. K., Webster, R. K., Smith, L. E., Woodland, L., Wessely, S., Greenberg, N., & Rubin, G. J. (2020). The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. The Lancet. 395(10227), 912-920.

Carriedo, A., Cecchini, J. A., Fernández-Río, J., & Méndez-Giménez, A. (2020). Resilience and physical activity in people under home isolation due to COVID-19: A preliminary evaluation. Mental Health and Physical Activity, 19, 100361. 

Fletcher, D. (2019). Psychological resilience and adversarial growth in sport and performance. In E. O. Acevedo (Ed.), The Oxford encyclopedia of sport, exercise, and performance psychology (pp. 731-756). New York City, NY: Oxford University Press.

Fletcher, D., & Sarkar, M. (2012). A grounded theory of psychological resilience in Olympic champions. Psychology of sport and exercise, 13(5), 669-678. 

Fletcher, D., & Sarkar, M. (2013). Psychological resilience: A review and critique of definitions, concepts, and theory. European psychologist, 18(1), 12. 

Fletcher, D., & Sarkar, M. (2016). Mental fortitude training: An evidence-based approach to developing psychological resilience for sustained success. Journal of Sport Psychology in Action, 7(3), 135-157. https://doi.org/10.1080/21520704.2016.1255496 

Giallonardo, V., Sampogna, G., Del Vecchio, V., Luciano, M., Albert, U., Carmassi, C., … & Pompili, M. (2020). The impact of quarantine and physical distancing following COVID-19 on mental health: study protocol of a multicentric Italian population trial. Frontiers in Psychiatry, 11.

Paredes, M. R., Apaolaza, V., Fernandez-Robin, C., Hartmann, P., & Yañez-Martinez, D. (2020). The impact of the COVID-19 pandemic on subjective mental well-being: The interplay of perceived threat, future anxiety and resilience. Personality and Individual Differences, 170 110455.

Reardon, C. L., Bindra, A., Blauwet, C., Budgett, R., Campriani, N., Currie, A., … & Putukian, M. (2020). Mental health management of elite athletes during COVID-19: a narrative review and recommendations. British journal of sports medicine. doi: 10.1136/bjsports-2020-102884 

Schinke, R., Papaioannou, A., Henriksen, K., Si, G., Zhang, L., & Haberl, P. (2020). Sport psychology services to high performance athletes during COVID-19. International Journal of Sport and Exercise Psychology. 18(3), 269-272.