A Győr megnyerte a meccset, de az áhított hét gól nagyon messze volt.
A két csapat őszi mérkőzését 28-22-re nyerte a Ferencváros, a Győrnek tehát legalább hét góllal kellett volna nyernie ahhoz, hogy érdemben lehessen számolgatni (de a Fradinak akkor is pontot kellett volna veszítenie még egy mérkőzésen). Per Johansson a meccs előtt elmondta, hogy nem feltétlenül a találkozó elején szeretnék közétenni a nagy különbséget, de összességében elmondható, hogy a Fradi nem is adott erre a lehetőséget.
Nem kezdett rosszul a Győr, 6:3-nál először tudott ellépni Johansson csapata, azonban a Fradi vissza tudott zárkózni, ezt követően pedig ebben a mederben folytatódott a találkozó. Allan Heine együttese tökéletesen hajtotta végre azt a meccstervet, amellyel megérkeztek: Andrea Lekics vezetésével lassan szőtték a támadásokat, a szerb irányító sok befejezést magára is vállalt. Győri oldalon Ryu Eun-hee játszott jól támadásban, de összességében több hiba volt a győri gépezetben, mint az szükséges lett volna a nagy különbség kialakításához.
A második játékrész elején a Ferencváros remekül játszott, fordítani is tudtak Simon Petráék, a félidő közepén viszont mintha elfogyott volna a fővárosi csapat, de innen még vissza tudtak jönni, s a meccs végét is rendkívül okosan és taktikusan menedzselték le. Stine Oftedal és Ana Gros a második félidőben jól játszott, de ezúttal sem volt meg az ez extra a Győrben, ami a nagy győzelemhez kellett volna. Ezzel az eredménnyel a Ferencváros nagyon közel került a bajnoki címhez.
Győri Audi ETO-Ferencváros: 32-30 (16-15)
Kiemelt kép: Magyar Nemzet
Trackback/Pingback