A férfi tornán is gazdára találtak az érmek.
Spanyolország – Szlovénia 23-22 (12-12)
A torna bronzmérkőzésén két olyan csapat találkozott, amelyeket előzetesen nem feltétlenül vártunk ide.
Bár a spanyolok nagy generációja sokszor játszott már éremért, az elmúlt időszakban és az olimpia eddigi részén adósak maradtak az igazán jó teljesítménnyel. A negyeddöntőben az addig rendkívül jól szereplő Egyiptomot hosszabbításban leküzdve mégis „összehozták” az éremmeccset, és ötödik olimpiai bronzukért szállhattak harcba.
Szlovénia az utolsó szalmaszálat megragadva jutott el egyáltalán az olimpiai selejtezőig: mint ahogy emlékezhetünk rá, a világbajnokságon szerzett 10. helyezésük ért végül selejtezős helyet, ahol pont a spanyolokkal egy csoportban szerepeltek, és két Európán kívüli csapatot megelőzve szereztek kvótát. Uros Zorman csapata így a mai napon az ország történetének első olimpiai érmére hajtott kézilabdában.
A mérkőzés végig rendkívül szorosan alakult, Gomez hetesére Mackovsek válaszolt betörésből, és az oda-vissza gólváltás egészen 4-6-os állásig megmaradt. Ekkor Janc gólja jelentett először kétgólos különbséget. A spanyolok erre hárommal válaszoltak, és ismét náluk volt az előny, amit nem is adtak ki a kezükből egészen a játékrész végéig. Ekkor azonban Dolenec lőtte be a Janc által kiharcolt időntúli hétméterest, amivel 12-12-es állást mutatott az eredményjelző.
A fordulás után ugyanaz jellemezte a játék alakulását, mint az első félidőben: 1-2 góllal vezettek a spanyolok, de a szlovének végig „tapadtak” rájuk, így egyszer sem nyugodhattak meg Dusebajevék. Az 51. percben Vlah egyenlített, majd Novak labdaszerzéséből Kodrin gólja már ismét szlovén előnyt jelentett. Erre ismét két spanyol gól volt a válasz, így Bombacék vezetése tiszavirág-életű maradt. 21-21-nél még utoljára egyenlítettek a szlovének Dolenec büntetőjéből, de ezután Serdio és Alex Dusebajev góljaira már csak egy volt a válasz (szintén Dolenec hetese, mégpedig a hatodik). Ezután azonban az utolsó támadásban már csak egy erőtlen Mackovsek-lövésre futotta a szlovéneknek, így a spanyolok nyerték meg a bronzérmet.
Gólszerzők: Gomez 5 (3), Casado 4, Serdio 3, Maqueda 2, A. Dusebajev 2, Sanchez-Migallon 2, Odriozola 2, D. Fernandez 2, D. Dusebajev 1 ill. Dolenec 6 (6), Janc 5, Kodrin 3, Vlah 3, Bombac 2, Mackovsek 2, Novak 1
Kapusok: Perez de Vargas 9/30 (30%) ill. 11/34 (32%)
Németország-Dánia 26-39 (12-21)
Dánia az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb csapata volt férfi kézilabdában, így az ő döntőbeli szereplésük egyáltalán nem meglepő, annál inkább a németeké, akik 2004-ben jártak legutóbb olimpiai fináléban. A tornán viszont remek játékot mutattak be, így érdemtelennek sem mondható, hogy itt voltak, fiatal, ambiciózus gárdáról van szó, amely a házigazdát is búcsúztatta. A döntőben viszont egyáltalán nem tudtak érdemi ellenállást kifejteni.
Dánia rögtön jelezte, hogy itt nem lesz sok kérdés. 4-2-re, majd 10-5-re is vezettek a dánok, a németek próbáltak visszajönni, Alfred Gislason igyekezett megtalálni azt a felállást, ami működik. Ez azonban nem sikerült időben, folyamatosan nőtt a különbség, 19:10-nél már látszott, hogy itt nem lesz esélye visszajönni a németeknek, Alfred Gislason hamar kikérte a második idejét, lelkileg próbált hatni a játékosokra, és bár valamennyire sikerült, a meccsbe nem volt lehetőségük visszajönni.
A második játékrész remek lehetőséget adott arra, hogy megcsodáljuk azt a dán csapatot, amely támadásban minden bizonnyal minden idők egyik legjobb, legkomplexebb kézilabdacsapata. Megérdemelt aranyérem, ahogy a németek ezüstje is, ennek a generációnak még nagy jövője lehet.
Legjobb gólszerzők: Knorr 6 ill. Gidsel 11
Kapusok: Späth 3/12 25%, Wolff 5/35 14% ill. Jacobsen 10/34 29%, Nielsen 3/5 60%
Kiemelt kép: IHF
Vélemény, hozzászólás?