Handballexpert

Minden, ami kézilabda

Bundesliga Frauen 1975-2025

Fél évszázad női Bundesliga

A második világháborút követő évtizedekben még a korábbi birodalmi határoknál jóval kisebb NSZK-ban sem látták még az idejét egy országos, az egész országot lefedő bajnokság kialakításának semmilyen sportágban. Még a labdarúgóknál is csak területi, regionális bajnokságokat rendeztek, majd a végén egy néhány mérkőzésből álló rájátszáson döntötték el az országos bajnoki címet.

A fuballban 1963-ban, a férfi kézilabdázóknál három évvel később alakult meg egy, a Német Szövetségi Köztársaság teljes (akkori) területére kiterjedő bajnokság. Az országban mindent, ami a teljes szövetségi köztársaságra vonatkozik, a „szövetségi”, németül „bundes” előtaggal neveznek, az országos bajnokságok neve tehát Bundesliga lett, minden sportágban. A férfiaknál jóval szerényebb keretek közt működő női mezőnyben 1975-ben alakult meg a Bundesliga, az idei, 2024/25-ös tehát a jubileumi 50. szezon.

Egyetlen klub, a TSV Bayer 04 Leverkusen játszik az alapítás óta a Bundesligában. Igaz, az első tizenöt szezonban a keletnémet csapatok nem is szerepelhettek volna itt. Mindazonáltal a leverkusenieken kívül csak még egy klub játszik az újraegyesítés (1990) óta folyamatosan az első osztályban, a szintén a korábbi Nyugat-Németországból való Buxtehuder SV.

A női Bundesliga történetét a csődök, megszűnések kísérik. A korábbi meghatározó csapatok közül az 1987-2001 közt 7 bajnoki címet nyerő TV Lützellinden és a kilencvenes években ötször aranyérmes Tus Walle Bremen már nem létezik. Nem szűnt meg, de pénzügyi problémák miatt az első osztályból kizárták a különböző neveken, jelenleg HC Leipzig néven játszó lipcsei klubot, a 2003-as bajnok Trier viszont szintén nem létezik már. A lengyel határ menti Frankfurt an der Oderből való FHC, a 2004-es bajnok, egy csőd után újraszerveződve jelenleg is alacsonyabb osztályban szerepel, a 2000-es évtizedben Herbert Müller edzősége alatt háromszoros bajnok 1. FC Nürnberg kézilabda-szakosztályát is hiába keresnénk már. 1987-2010 közt, huszonhárom szezonon, a ligatörténet közel felén át minden bajnoki címet a felsorolt egyesületek nyertek.

A Bundesligát 1990-ig csak az akkori NSZK számára írták ki. A Német Demokratikus Köztársaság és Berlin 1990. október 3-án csatlakozott a szövetségi köztársasághoz, ekkor már zajlott a bajnokság. Úgy döntöttek, mindkét bajnokságot, a Bundesligát és a keletnémet első osztályt is az eredeti tervek szerint végigjátszák, majd a végén a két országrész győztese dönti el egy párharcban a bajnoki címet. Erről bővebben is olvashatnak ITT. A következő években beintegrálták a keletnémet csapatokat is a Bundesligába, erről pedig ITT jelent meg egy részletes cikk.

A Bundesligát a legtöbbször, nyolc alkalommal a Leverkusen nyerte meg, de az utolsó bajnoki címüket is 1987-ben szerezték. A Thüringer HC és a TV Lützellinden 7-7 címmel rendelkezik. A hesseni klub már megszűnt, a THC jelenleg is az első osztályban játszik, elvileg akár utol is érhetnék a gyógyszergyári klubot. A HC Leipzig 6 Bundesliga-címet gyűjtött be, de ők 15-szörös bajnokok voltak az NDK-ban is. Érvelésük szerint, ha a Leverkusennél beszámítják az újraegyesítés előtt szerzett címeket, akkor náluk is, így ők a rekordbajnokok. A lipcseiek kizárása óta ez a téma kevesebbet szerepel.

Németországban a versenykiírás nem a Német Kézilabda Szövetség (DHB), hanem a ligák hatásköre, így a férfi és a női Bundesliga teljesen eltérő rendezéssel zajlik. A nőknél 2024-ben ismét változtattak a lebonyolításon, a jubileumi szezonban 12 klub szerepelhet és újra lesz rájátszás: 8 klub a bajnoki címért, a maradék 4 a bennmaradásért küzdhet majd. A rájátszásra ráadásul minden előzetes eredmény törlődik, mindeni azonos esélyekkel indul. Ez egyben azt is jelenti, hogy az igazi izgalmak a bajnokság utolsó két hónapjára maradnak, a legerősebb klubok, ill a felsőház elérésére esélytelenek számára az alapszakasz 22 fordulója lényegében felkészülési időszaknak tekinthető.

A bajnoki cím legfőbb esélyese a papíron voltaképpen történelme első szezonját játszó HB Ludwigsburg: a tavalyi bajnok, BL-döntős bietigheimi kézilabdacsapat tette át a székhelyét a szomszédba. A Leverkusen számára pedig az ötvenedik szezon könnyen az utolsó is lehet. A csapat kerete egyértelműen a leggyengébb az összes résztvevő közül. Számukra a bentmaradásra az egyetlen reményt éppen a rájátszás hozhatja el: két jó mérkőzéssel meg lehetne menteni a szezont. Kérdés, hogy hová vezet ez, ha jövőre nagyjából ugyanez vár a rekordbajnokra.

Az viszont ötven év alatt sem változott, hogy a nők a férfiakhoz képest jóval szerényebb keretek közt játszanak. Míg a férfi másodosztályban is minden klubnál legalább a kezdőcsapat profi, a kézilabdából él, addig a női Bundesliga alsó kétharmadában csapatonként legfeljebb egy-két profi játékos szerepel, több egyesületnél egy sem. Idén nemzetközi kupában is indulhat olyan német női csapat, ahol egyetlen játékos sem kap annyi fizetést, amiből meg lehetne élni. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb lehetőség adódik közös edzésre, akinek reggelenként munkába kell mennie, az erőnléti felkészülést sem tudja úgy kivitelezni, mint akinek az életben csak erre kell figyelnie. Ezek pedig láthatóan kihatnak a játék színvonalára is.

A nézőszámok is jóval alacsonyabbak, a női első osztály átlagos nézőszáma ugyan az idén újra ezer fő felett lehet (ez pl. Magyarországról nézve is irigylésre méltó lehet), a férfiaknál a tavalyi szezon átlaga 5.200 néző volt meccsenként. A legmagasabb nézőszámú női csapat meccseire is kevesebben járnak, mint a legkisebb nézőszámú férfi klubhoz. Női bajnoki mérkőzéseket a televízió sem közvetít, aki ezeket szeretné látni, egy fizetős internetes szolgáltatásra kell előfizetnie. A mérkőzések közvetítése a hazai csapat kötelessége.

Fél évszázad történelme igen változatos volt, nagy klubok sora tűnt el (és az utolsó alapító tag is a kiesés szélén áll), újabb országrészek csatlakoztak a ligához, sorozatban nyertek bajnoki címeket az alapítás idején akár még nem is létező klubok. Vajon mit hoz a jövő? Majd valaki megírja újabb ötven év múlva.

Egy hozzászólás a(z) “Fél évszázad női Bundesliga” bejegyzéshez

  1. Dán Róbert avatar
    Dán Róbert

    „…aki a női bajnoki meccseket szeretné látni, egy fizetős internetes szolgáltatásra kell előfizetnie…..”

    Kicsit pontosítanám: az élő közvetítésért kell fizetni, utána egy-két nappal ugyanazon a webes felületen már szabadon visszanézhető mindegyik meccs.

    Nagy előnye ennek a rendszernek h így legalább egy platformon megtalálható a szezon összes bajnoki és kupamérkőzése, nem kell őket az interneten külön-külön ‘vadászni’ mint nálunk. És a közvetítések általában elfogadható vagy jó minőségűek: bezzeg nálunk az MKSz jónéhány helyszínről majdnem a mennyezetről közvetít, robotkamerával, eredmény- és időjelzés nélkül. De azért a német rendszer sem tökéletes: két példa csak az utóbbi két hétről 1) a Blomberg-Lippe egyik meccse a nyolcadik perctől látható csak – lemaradtak a mérkőzés elejéről 2) a THC-Neckarsulm mérkőzésen az első félidő végén 28’40”-nél váratlanul megszakad a közvetítés és helyette a hazai csapat promó videóját láthatjuk….. Szóval náluk is vannak gondok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük