Az osztrákok elleni mérkőzés karaktere nem volt egységes. A találkozó első harmadát egyértelműen Ausztria dominálta, agresszív védekezéssel sok hibára kényszerítették a magyar válogatottat, amiből könnyű gólokat szereztek. A 23. percben Ausztria három góllal vezetett (8-11). Innen kezdve azonban már csak egyszer, az 59. percben, lőttek két gólt egymás után, tehát az első félidő végétől folyamatosan magyar kézben volt a kezdeményezés.
Ehhez érdemes nézni egy olyan adatot is, amit általában csak a végén, mellékesen szoktunk elővenni: az osztrák válogatott kulcsembere, Lukas Hutecek, csere nélkül végigjátszotta a mérkőzést. Ahogy telt az idő, úgy fogyott az osztrákok lendülete, előbb védekezésben, később támadásban is.
Az első félidőben a magyar válogatott majdnem minden gólját a szélsők lőtték, szélről, lerohanásból, büntetőből. Az osztrák védelem közepén nem sikerült lehetőségeket találni, vagy lement a szélre a labda, vagy eladtuk, és osztrák lerohanás következett. A második játékrészben a szélek szerepe jelentősen visszaesett, sokkal több lett az átlövés, és az első félidőben szinte láthatatlan beállóst is többször sikerült megjátszani. Bánhidi Bence, Szita Zoltán és Lékai Máté minden gólja a második félidőre esett.
Bár az első félidő nagyon rohangálós volt, a sok technikai hiba miatt kevés lövést láttunk, a második pedig már érezhetően lassabb iramban zajlott. Összességében a magyar válogatott 41-szer lőtt csak kapura, és Ausztria is csak 45-ször.
A két szélső 12 gólt lőtt, főleg a jobbszél eredményessége volt feltűnő a vb korábbi meccsei után. Ehhez Rodriguez Pedro becserélése kellett, aki 9 kísérletből 8 gólt ért el.
Egyénileg nézve kiemelkedő Rodriguez említett teljesítménye, de a másik oldalon Bóka Bendegúz 4/5, szintén jó. Az irányító poszt viszont továbbra is problémás, Fazekas Gergőtől és Lékai Mátétól is csak 2-2 kulcspassz jött, emellé eladtak 3 ill. 4 labdát. Ezen kívül mindketten 1-1 gólt szereztek csak mezőnyből (Lékai egyszer hetesből is betalált). Bodó Richárd 25 perc játékidő alatt kiosztott 3 gólpasszt és csak 2 technikai hibája volt – pedig neki elsősorban nem ez volna a feladata. Igaz, összesen 1-szer lőtt kapura, az se ment be – pedig ugye ez volna a fő feladata. Szita Zoltán lőtt 4 gólt 6 lövésből, bő tíz percen belül (32-43. perc), pedig ő is 33 percet töltött a pályán.
Többször sikerült megjátszani a beállóst, főleg a második félidőben. Bánhidi Bence 4/5 és 2 büntetőt is befújtak neki. Rosta Miklós, ahogy ezt már megszokhattuk, 5 perc játékidő, zéró bejegyzés a táblázatban.
Palasics Kristóf jól működött együtt a védelemmel, az átlövéseket jól védte (8/13), minden más lövésfajtánál szimbolikus volt a jelenléte, összesen 12/37 (32%).
Az osztrákoknál a már említett Hutecek 4/11, volt 6 passza, de 5 labdát el is adott.
A magyar csapatnak nagyon sok, 16, technikai hibája volt, ezek több, mint fele az első húsz percben. Feltűnően sok, 7 labdát szereztünk védekezésben, az osztrákok viszont még többet, 9-et. Különösen az első félidő hozott e téren komoly parádét mindkét oldalon.
Visszatérő téma a magyar válogatott 7-5 elleni játéka. Az most hibátlan volt, 4 támadás, 4 gól. 7-6 ellen csak 3-szor támadott a csapat, de ebből 2-szer eladta a labdát.
A játékidő a szokásos módon oszlott el. Szinte végig cseréltük mindkét hármas védőt, Sipos Adrián és Ligetvári Patrik 30 ill. 33 percet töltött pályán. Látványos a pályán töltött idejük diagramja:
Azt is látjuk, hogy Bóka az első félidőben mindig akkor volt pályán, amikor a két védő nem, tehát ő védekezésben ült a padon, a második játékrészt végigjátszotta, ez tipikus felállás Chema Rodriguez kapitánysága óta. Az átlövőket is a megszokott ritmusban cseréltük, Ilić Zoran most is 49 percet töltött pályán. Rajta érződik is, hogy már fárad.
Az osztrákok játéka határozta meg szinte végig a mérkőzés alakulását, de persze sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha végig úgy védekeznek, mint az elején. Talán nem is baj.
Vélemény, hozzászólás?