Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) podcastjének legújabb adásában a női kézilabdázás jövőjéről beszélgetett öt Bajnokok Ligája-győztes kézilabdázóval (Nerea Pena, Andrea Lekic, Ana Gros, Anja Althaus és Jovanka Radicevic) Simona Margetic az EHF-től. A sportág gyors fejlődése mellett fontos a népszerűsítés, de a résztvevők szerint több terepen változásra van szükség.
Radicevic és Lekic ebben a szezonban visszavonul, Pena körülbelül egy éve tette mindezt. Althaus,mára már nagy tapasztalattal rendelkezik a médiában, már Gros pedig, mint kiderült a beszélgetésből, fél befejezni a karrierjét. Az említett ötös betekintést nyújtott a csúcson eltöltött éveikbe. Korábban mindannyian megfordultak Magyarországon a Győrben és a Ferencvárosban (illetve Lekic a cikk írásakor még aktív Fradi-játékos). A véleményük, meglátásaik mérvadóak, hiszen szerepeltek mindenhol, ahol egy kézilabdázó előfordulhat, Bajnokok Ligája, válogatottal olimpia, Európa-bajnokság, világbajnokság.
Labdát mindenkinek!
A női kézilabdára, illetve alapjában véve a női sporteseményekre kevesebb figyelem hárul, mint a férfi sorozatokra. Magyarország kivételes hely ebből a szempontból: a hölgyek legalább annyi, ha nem több figyelmet kapnak, mint a fiúk. Azonban nem mindenhol ennyire hozzáférhető a sportág, sok országban nincs meg ez a fajta egyenlőség a nemek közt.
Ezzel a témával indult a beszélgetés, és abban mind az öten egyetértettek, hogy az internetnek, a közösségi platformoknak hála elindult egy folyamat, ami népszerűsíti a női versenysorozatokat. Gros szerint az Eb-n szereplő “kiscsapatok” is segítik ezt a törekvést. Továbbá a játékosok azt is kiemelték, hogy a közösségi médiát a mostaninál jobban ki lehet használni, és többet megmutatni egy-egy játékosról. De a legfontosabb, hogy már lehet erről beszélni, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.
Túl a határon: mikor pihen a kézilabdázó?
A játékosok túlhajtása az egyik legégetőbb ügy. A túlzott terhelés csökkentése érdekében tett első lépés a FINAL Four lebonyolításában tehető meg. Elődöntő pénteken, döntő vasárnap, javasolják a négyesdöntőt megjárt játékosok. Ez az apró, de sokakat érintő módosítás elgondolkodtatná a szövetségeket a versenynaptár módosításán. Emellett az évközi összetartások egyike helyett gy nyári válogatott időszak hatékonyabb lenne eredmény és pihenés szempontjából is, így év közben többet lehetne regenerálódni.
Általánosságban kellene olyan időszak, amikor minden kézilabdázó pihen, illetve az utazással töltött napok száma is felülvizsgálatra szorul.
Több szurkoló, kevesebb Graz
A médiamegjelenés és a marketing fejlesztését is fontosnak tartják a résztvevők, hogy a női kézilabda még több szurkolót vonzzon. A versenyek helyszíneinek és lebonyolításának javítását is szóba hozták, hogy a mérkőzések látogatottsága növekedjen. Althaus szerint az Európa-liga négyesdöntőt nem Grazban kellett volna megtartani. Itt kiemelte, hogy nem eszetlenül kell népszerűsíteni a sportot, és mindenkinek az arcába nyomni. A hatékony terjesztés a lényeg, amit figyelembe véve rossz helyszín volt Graz.
Szülni vagy játszani? Miért ne lehetne mindkettőt!
Az anyaság megítélése is fontos, melyre az elmondások alapján sok klub úgy tekint, mint egy betegségre. A megoldás a szemléletváltás, a szülni kívánó játékosok támogatása, ezzel is egy elfogadóbb miliő kialakítása. Az elmúlt években néhol javulás történt, de messze nem ideális még a vélekedés ezen témáról.
A sport szeretete nem mérhető eredményjelzőn!
Gros az első edzője miatt szeretett bele a játékba, szerinte a kézilabda iránti szeretet a legfontosabb egy fiatal játékos indulásánál. A probléma, hogy egyből az eredmény számít. Már az utánpótlásban is eredményjelzőket vizslató edzőket látni, holott akkor a játék szeretetének kellene első helyen szerepelnie. Radicevic úgy látja, hogy a szülők nyomást helyeznek a gyerekekere, így megutáltatják velük a sportot. Azokat is meg kell ragadni, akik fiatalon nem a profi létet választják, vagy megsérülnek, de a sporton belül maradnának, bíróként, edzőként, szakértőként. Gros és rajta kívül sokan, félnek visszavonulni. Számukra lehetőséget kell adni hogy a sportban tudjanak maradni.
Fontos változtatni és gyorsan, hiszen a jövő olyan, mint a visszapillantóban látott autó. Közelebb van, mint hinnénk.
Fotó: EHF/Eva Manhart
Vélemény, hozzászólás?