Handballexpert

Minden, ami kézilabda

MKSZ

A 2025/26-os versenykiírások

Igen, jól látják, többes szám.

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) a bajnoki versenykiírást hosszú éveken át folyamatosan alakítgatta. Nem csak a konkrétan megváltozott szabályok kapcsán, de formailag is. Külső szemlélőként úgy gondolom, a szöveg minősége folyamatosan javult.

Most viszont teljesen újraírták az egészet. A dokumentum felépítése is megújult, és még a tartalmilag egyébként változatlan részeket is újrafolgalmazták. A szöveg jól felismerhetően jogi szemléletű lett, kicsit nehezebb olvasni, mint a régit, ugyanakkor markánsabban és a részletekre ügyelve fogalmaz, ahogy jogászok írni szoktak, akik alapvetően azt nézik, mit kell írni, hogy bíróság előtt is az legyen az uralkodó értelmezés, ami az eredeti szándék volt.

Ennél is fontosabb változás, hogy korábban egyetlen dokumentumban volt az MKSZ által szervezett valamennyi versenysorozat kiírása, most minden bajnokság külön került. Így nem egy versenykiírás van, mint sok éve mindig, hanem minden bajnokságnak külön egy. Sőt, amikor ezt a szöveget írom, az MKSZ illetékes testülete, a Szakmai és Versenybizottság, még csak az NB I és az NB I/B következő évi kiírását fogadta el, a harmadosztály és a koroszályos bajnokságok még hiányoznak. Azokról majd az érdeklődők számára külön fogunk beszámolni, amikor megjelennek.

Az újraszövegezés miatt egy kicsit figyemesebben is kell olvasni, hogy lássuk, mi változott ténylegesen, minek lett változatlan tartalommal a szövegezése új – és mi az, ami változik, de a szöveg miatt ez alig tűnik fel. A változások áttekintésénél igyekszünk ezúttal is a szurkolók számára is érdekes részekre koncentrálni, és azokat, amik a csapatok ügyintézői, technikai vezetői számára fontosak, de a cikk olvasóinak zömét aligha érdeklik, meghagyni a szakembereknek.

No, de nézzük a tartalmi részt!

2026-tól (tehát egy év múlva, a következő szezon végén) újra bevezetik a Szuperkupát (egy szó). Ezen a 2025/26. évi bajnok és kupagyőztes (ha ez azonos, akkor a bajnok és a bajnoki második) csapat vesz részt.

Lényegileg az NB I és az NB I/B lebonyolítása is változatan, a nemrég befejeződött szezonnal azonos. Sőt, a kiesés szabályozása arra autal, a rákövetkező idényre sem terveznek jelentős változtatást.

Megmarad az a rendelkezés, hogy az utolsó két forduló mérkőzéseit kötelező jelleggel azonos időpontban kell rendezni, változik viszont az időbeosztás: a nőknél szombat helyett május 24. és 31. vasárnap kell játszani, a férfiaknál pedig május 10. vasárnap és május 23. szombat. A férfiaknál ezt követően, az eddigieknek megfelelően, bajnoki döntőt is rendeznek.

A versenyengedélyek kiadásának szabályai nagyrészt kikerültek a versenykiírásból, egy külön szabályzatba.

Az első osztályban újdonságként bekerült a tartalék játékvezetők küldésének lehetősége. Ez továbbra sem kötelező, csak egy lehetőség az MKSZ számára. A tartalék játékvezetők szerepe megnőhet, hiszen a következő idénytől egy szabályváltozás nyomán már mérkőzés közben is lehetséges lesz (ha az eredeti játékvezetők a mérkőzést nem tudják folytatni) új játékvezetők részvétele. Szintén a szabályváltozásokhoz igazodik a hivatalos személyek (edző, gyúró, stb.) szerepe, a korábbi 4 helyett már 5 hivatalos személyt lehet nevezi, értelemszerűen a korábbi A, B, C, D mellett E jelzést is kell a hazai csapatnak biztosítania (az A-D jelzések kapcsán ez eddig is az ő feladatuk volt). Újdonság viszont, hogy már nem mindegy, hogy öltöznek: új előírásként bekerült, hogy a játékvezető, versenybíró, felszólíthatja egy csapat hivatalos személyeit a ruházatuk színének megváltoztatására.

Érdekesség, hogy változik a jegyzőkönyvvezetés módja: ehhez a hazai csapat már csak a technikai feltételeket köteles biztosítani, a jegyzőkönyvvezetőt az MKSZ küldi – eddig ezt a hazai csapatnak kellett biztosítania. Ezzel párhuzamosan viszont a rendező csapat kap egy új feladatot, ún. „időstatisztikát” kell vezetnie.

A mérkőzésekről kötelezően készítendő videófelvételt az eddigieknél korábban, a mérkőzést követő munkanapon fel kell tölteni az MKSZ rendszerébe, ez egységesen megjelenik az NB I-ben és az NB I/B-ben is.

Az átigazolási határidő a férfiaknál 2026. február 19., a nőknél egy héttel később, február 26. lesz. Marad a közbeszédben „fiatalszabály”-nak nevezett előírás is, azaz a mérkőzésekre legfeljebb 16 játékos nevezhető, de 15 fő esetén 1, 16 fő esetén 2 magyar állampolgárságú fiatal (férfiaknál 2003, nőknél 2004 vagy annál későbbi születésű) játékost kell nevezni.

Már az előző szezon közben behozott, de a következő évtől a teljes bajnoki évadra vonatkozó újítás, hogy az ún. Videó Rendszer (amit a köznyelvben videóbírónak is szokás nevezni) alkalmazása az NB I minden mérkőzésén megjelenik. Amikor van tévéközvetítés, akkor annak a felvételeit használják, egyéb mérkőzésekre a hazai csapat köteles a technikát biztosítani.

Az elektronikus, nyomógombos időkérés használata lesz az alap, amennyiben az a sportcsarnokban kiépítésre került. Ennek alapján várhatóan csak kivételes esetekben találkozhatunk már a zöld, T-betűs táblákkal. A rendszer kiépítésére a hazai csapatok azonban továbbra sincsenek kötelezve (ez ott lehet igazán érdekes, ahol a hazai csapat nem rendelkezhet a sportcsarnok berendezésének átlakításáról). Ez a szabály is vonatkozik mindkét felső osztályra.

Amint látjuk, radikális változások idén inkább a szöveg formátumában, és nem a bajnokságok lebonyolításában jelennek meg. Az újdonságok részben a technikai lehetőségek fejlődéséhez, részben az egész világra vonatkozó szabályváltozásokhoz igazodnak, mondhatni, követik a trendeket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük