Nehéz nekiállni egy ilyen meccs adatai elemzésének. Egyrészt egy 34 góllal nyert meccs után ugyan kit érdekel a statisztika, másrészt még mielőtt egyáltalán ránéznék a táblázatokra, sejtem, nem nagyon lesz ott olyan adat, amiben ne lenne óriási eltérés a két csapat értékei közt.
A magyar válogatott kicsit döcögősen kezdett, ami persze még mindig 8-3 vezetést jelentett a 11. percben. Utána 9 magyar gól jött egymás után (17-3), ami azoknak is megmutatta az erőviszonyokat, akik esetleg a találkozó előtt nem tudták, melyik csapat az esélyes. Az egész mérkőzés során csak egyszer, 35-9 után a 42-44. percben, tudott Irán két gólt lőni egymás után.
Ezután következzék kedvenc adatunk, a kapuralövések száma. Iránnak meglepősen sok volt, 39. Mármint ez persze nagyon kevés, de még kevesebbre gondoltam volna. A magyar csapat 61-szer lőtt kapura. A hatékonyságunk is jobb volt: a 39 iráni lövésből 30 találta el a magyar kaput, a magyarok 56-szor tették próbára az ellenfél kapusait. A 30 kaput találó iráni lövés egyben azt is jelenti, ha a magyar csapat valami szörnyű járvány miatt nem tudott volna kapust nevezni a mai mérkőzésre, és minden kapura menő iráni lövésből gól lesz, akkor is 17-tel nyertünk volna. Ez nem egy, hanem két osztálynyi különbség. Ténylegesen pont kétszer ennyi lett a különbség, mert a magyar kapusok még 17 lövést ki is védtek.
A mezőnyjátékosok közül ma mindenki szerzett gólt, csak a két kapus maradt találat nélkül. A válogatott lövőhatékonysága a Szenegál elleni 50-ről 77 százalékra javult – ez alighanem inkább az ellenfelet minősíti. Rengeteg ziccert lőhettünk, majdnem minden magyar lövés ilyen helyzetből született: 16 lerohanás, 24 belső ziccer, 12 szélső helyzet. A támadások átlagos hossza Iránnál 43, Magyarországnál 18 másodperc. A nőknél ez kb. a labdát szerzünk, szaladunk, gól.
Az eladott labdák száma hasonló aránytalanságot mutat: a magyar csapatnak 2 volt, Iránnak 23. Eleve 13 magyar támadás védekezésben szerzett labdából indult, a mérkőzés legjobbjának jelölt Albek Anna egymaga 4 labdát szerzett védekezésben – az egész iráni csapat együtt csak 1-et.
A két magyar balszélső 16 gólt szerzett (Hársfalvi 7/7, Márton 9/11), többet, mint Irán kompletten. A beállók keveset voltak foglalkoztatva (hárman összesen 4/6), de ez egy ilyen mérkőzésen nem annyira meglepő.
Ritkaság: a magyar csapat a mérkőzésen egyetlen személyi büntetést, sárga lapot vagy kiállítást sem kapott. A játékidő eléggé egyenletesen oszlott el, mindenki 15-35 perc közt töltött pályán.
Amint látjuk, a statisztika szinte minden sora ugyanazt a jelentős különbséget mutatja vissza, amit a meccsen is láttunk. Azt nem mondom, hogy több mérkőzést a VB-n már nem fogunk nyerni, de ilyen bántóan simán biztosan nem. Úgyhogy két nap múlva is várjuk majd Önöket a Svájc elleni találkozó, a mainál várhatóan valamivel érdekesebb adataival.
Vélemény, hozzászólás?