Magyarországon nem sokakat hozhat lázba a VfL Eintracht Hagen és a TuS Ferndorf összecsapása. Sőt, bizonyára olvasóink jelentős része még most is csak ott tart, hogy a nevek németesen hangzanak, de nem tudná betájolni, az 1.500 nézőt vonzó, és kisebbfajta botrányt okozó, óvásba torkolló, mérkőzést milyen bajnokságban játszották.
Szóval legelőszöris feloldanánk a rejtélyt, a férfi 2. Bundesligában járunk, amikor ezeket a sorokat írom, a két említett klub a 6. és a 12. helyen áll az egyébként 18 csapatos bajnokságban. Már említett, egymás elleni mérkőzésüket 2026. február 20-án játszották Hagenben, a bajnokság 20. fordulójában.
A mérkőzés 42. percében, egygólos hazai vezetésnél, a ferndorfiak szélsője kapura lőtt. A labda nem ment be a kapuba, a játékvezetők nem ítéltek semmit, a mérkőzés a játékszituációnak megfelelően folytatódott. Szokványos eseménysor, minden mérkőzésen van tíz-tizenöt ilyen. Gondolnánk mi. A mérkőzésen közreműködő személyzet viszont, máig ismeretlen okból, jó ötletnek tartotta, hogy egy ferndorfi gólt bejegyezzen a jegyzőkönyvbe, és ezáltal az eredményjelzőn is 23-23-ra változott az állás. Bár a hageniek többször is tiltakoztak, nem történt az ügyben változás.
A mérkőzés a pályán 32-32 eredménnyel ért véget, bár a Ferndorf ténylegesen csak 31 találatot szerzett.
A hazaiak természetesen rögtön megóvták a mérkőzést. A Bundesliga illetékes testülete egy héttel később, február 27-én hozott ítéletet: az óvásnak helyt adtak, az eredményt törölték, a találkozót újra kell játszani.
Na most, a német másodosztály középmezőnyének eseményei könnyen lehet, hogy egyetlen olvasónkat sem érdeklik. Miért írok mégis erről? Egy korábbi mérkőzés után többször is foglalkoztunk az óvás lehetőségével a kézilabdában, és ez egy kiváló alkalom, hogy újra elővegyük a talán így már többeket érdeklő témát.
2013-ban a magyar női másodosztályban volt egy hasonló eset a Nyíradony – Vasas bajnoki mérkőzésen. Egészen pontosan akkor fordítva: egy egyértelmű, és a játékvezetők által is megadott gólt nem írtak be a jegyzőkönyvbe. Azt a találkozót is újrajátszották.
A német óvási szabályok nagyon hasonlóak a más országokban, versenyeken alkalmazottakhoz, bár maga az eljárásrend viszonylag speciális. Az illetékes döntőbíróságnak két szempont alapján kell meghoznia a döntését. Az óvást akkor szabad elfogadni, ha egyértelműen mgállapítható a szabálysértés (gyakran használt magyar szóval műhiba), és ez a hiba érdemben befolyásolta a mérkőzés végeredményét. Döntetlennél egy tévesen megadott gól esetében az utóbbi egyértelműen fennáll. És a műhiba?
A játékvezetők az esetnél egyáltalán nem hibáztak. Nem esett gól, nem is adták meg a (nem létező) gólt, nem volt középkezdés sem. Aki hibázott, az a versenybíró (gyakran hsznált, nem hivatalos kifejezéssel a zsüri), aki beírt egy teljesen valótlan gólt. Bár elvileg lehetne ezt ténybéli tévedésnek is minősíteni, a hasonló eseteket a gyakorlat szerint mindig műhibának sorolják be, ezúttal is így történt, így az óvásnak helyt adtak.
Bár elsőre talán kézenfekvő lehetne, hogy a tévesen beírt gólt egyszerűen húzzák ki a jegyzőkönyvből, ez kedvezőtlenül érinthetné az ügyben egyébként vétlen vendégcsapatot. Ki tudja, hogyan játszottak volna az utolsó percekben, ha egy góllal kevesebb állt volna a nevük mellett?
Persze az is lehet, hogy az újrajátszott meccset a Ferndorf, ezúttal teljesen korrekt körülmények közt, megnyeri, és akkor a Hagen igazából elveszít egy pontot a saját, teljesen jogos óvása miatt. Majd április végén (a hónap második felében látszik reálisnak az újrajátszás) megtudjuk. Bár lehet, hogy kedves olvasóinkat ez már igazából egyáltalán nem fogja érdekelni.
Három éve ugyanebben a ligában, egy még bizarrabb eset történt. Akkor egy Konstanz – Rostock bajnokin úgy írtak be rögtön az első percben egy gólt a hazaiaknak, hogy addig a mérkőzésen sosem volt náluk a labda, a jegyzőkönyv szerint a találatot szerző játékos pedig a kispadon ült. Akkor a károsult csapat egyszerű praktikus okokból nem óvott (pedig alighanem elfogadták volna). A két város egyaránt szó szerint az országhatáron fekszik, csak éppen Németország két ellentétes végében, egymástól majdnem pontosan ezer kilométernyi autóútra. A rostockiak inkább lemondtak egy pontról, mint, hogy egy megismételt meccsre, nyilván hétköznap, újra a svájci határ mentére utazzanak.
Az már izgalmasabb, hogy egy ilyen bajnokságban miért fordulhatnak elő ilyen gyakran sikeres óváshoz vezető hibák. Egy másik ilyen esetről tavaly mi is beszámoltunk. Azt akkor többen vitatták, nemutolsósorban a lassú döntéshozatal és a körülmények miatt, ezúttal aligha akad bárki, aki vitatja a döntőbíróság ítéletét. Megengedhet-e magának ennyi hibát egy profi bajnokság?
Láthatjuk tehát, hogy nem feltétlenül kell téves vagy hibás, szabályokkal ellentétes játékvezetői ítélet egy sikeres óváshoz, a zsüri ténykedése szintén eredményezhet ilyet. Ha a 2. Bundesliga a világ egyetlen profi másodosztályaként definiálja magát, akkor profin is kellene működnie, hogy ez lehessen az utolsó ilyen cikkünk az ő bajnokságukból vett példával.
Címkép: Az Eintracht Hagen plakátja. Fotó: Bärwinkel,Klaus, CC BY 4.0, via Wikimedia Commons
Vélemény, hozzászólás?