Handballexpert

A Magyar Kupa 2026-os elődöntőjében lejátszott Szeged – Veszprém mérkőzés utolsó percében zajlott egy érdekes jelenet, videóval. Ezt, ill. ennek körülményeit, feltételeit szeretném ebben a cikkben bővebben körbejárni.

Az eset

Röviden, hogy mi is történt: döntetlen állásnál tizenvalahány másodperccel a vége előtt a Veszprém Nedim Remili góljával vezetést szerzett. Ezután a Szeged egyből időt kért, és hevesen reklamált, mondván, Remili a gólja előtt lépéshibát vétett. A mérkőzésen közreműködő Bíró Ádám és Kiss Olivér játékévezetők videón visszanézték a gólt. Ezután, a lépéshibát felismerve, érvénytelenítették azt, ám a Veszprém következett szabaddobással. A rendes játékidőben több gól nem esett.

A videó lehetőségei

A legelső kérdés, ami felvetődik: egyáltalán, vissza lehet-e nézni egy lépéshibát? A kérdés jogos, hiszen alapvetően nem, nem lehet. Azért, hogy mégse tartson egy meccs két napig, erősen le van korlátozva, milyen esetekben használhatják a játékvezetők a videót. A kézilabdában ugyanis nincs VAR (Video Assistant Referee, videóasszisztens), itt a két játékvezető saját maga videózik, ha kell. A videózható esetek körét a különböző szövetségek nem teljesen azonos módon szabályozzák. Mindazonáltal a mérkőzés utolsó harminc másodpercében eső, a mérkőzés végkimenetelét érdemben befolyásoló eseteket mindenütt, a magyar bajnokságban és kupában is vissza lehet nézni. Ezt tehát kipipálhatjuk.

És tényleg vissza lehet vonni egy már megítélt gólt? Igen. Sőt, néhány éve a korábbinál is nagyobb szabadságot kaptak a játékvezetők. Azelőtt legfeljebb a középkezdés elvégzéséig volt erre mód, most már egészen addig, amíg nem esik újabb gól a mérkőzésen. Mivel a Szeged a középkezdést időkérés miatt nem végezte el, még a korábbi szabályok szerint is simán vissza lehetett volna vonni a gólt. (A változást egyébként éppen a videó és a gyors középkezdés kombinációja indokolta).

A játékvezetők egyébként hosszasan egyeztettek a mérkőzés versenybíróival. Magyarország egyik, vagy talán legjobb versenybíró-párosáról beszélünk. Természetesen nem tudjuk, miről beszéltek, de valószínű, hogy nem az előző esti tévéműsorról. Bár a zsürinek, ahogy Magyarországon nevezni szokás, ez nem feladata, én élek a feltételezéssel, hogy szolidan figyelmeztették volna a játékvezetőket, ne kövessenek el végzetes hibát, ha egyébként szabályellenes döntésre készültek volna.

A következő kritika, hogy miért csak a szegedi reklamálás hatására döntöttek a játékvezetők a videó mellett. Erről már korábban hosszasan is értekeztünk, most mepgróbálom rövidre venni. Amikor a gólt megadták, tíz másodperc volt hátra a találkozóból. A Szegednek lehetősége volt, ill. lett volna gyors középkezdésből kiegyenlíteni. Ha a játékvezetők megállítják a játékot, hogy videózzanak, akaratlanul is elvették volna ezt a lehetőséget, hiszen a veszprémieknek a videó alatt bőven lett volna idejük visszarendeződni, és a legjobb védekező felállással várni a végét. Azzal, hogy a Szeged időt kért, spontán lemondott a gyors középkedésről, így a játékvezetők fájdalommentesen dönthettek a videó használata mellett.

Pikáns kérdés, hogy a Szeged egyáltalán kérhetett-e időt, hiszen a végén a Veszprém következhetett szabaddobással. Amikor a szegedi edző, Michael Apelgren, időt kért, éppen egy megadott gól után voltunk, a Szeged jött középkezdéssel, tehát ők birtokolták a labdát. Azt pedig nem várhatjuk el tőle, hogy lásson a jövőbe, és tudja, videózás után nem tarthatják azt meg.

Az ítélet

Nyilván elegánsabb lett volna, ha a játékvezetők rögtön, élőben, felismerték volna a szabálytalanságot. Ebben alighanem ők maguk is egyetértenek velem. Ez azonban nagyon nehéz. Talán a közeljövőben újra fogunk foglalkozni a lépések megítélésével (sajnos a téma várhatóan még egy darabig éles lesz), most elég lehet annyi, hogy a játék mai tempójával, amikor a játékvezetőknek sok olyan tényezőre (pl. szabálytalan zárás, a védők helyezkedése) is figyelniük kell, amit az átlagos néző teljesen figyelmen kívül hagy, komoly kihívás a lépések helyes megítélése. Itt talán még utalnék arra is, hogy a televíziós közvetítésben közreműködő szakértő a videó megtekintése után is úgy látta: nem volt lépéshiba. Nem Bíró és Kiss urak az elsők, akik egy ilyen szituációban téves ítéletet hoztak, sőt, az ilyen hiba kimondottan tipikusnak mondható.

A lassítás alapján a végül visszavont gól szerzője többet lépett a megengedettnél, előtte, ill. eközben viszont a védők (konkrétan Borut Mačkovšek) szabálytalankodtak vele szemben. A kézilabdában előnyszabályt kell alkalmazni, egészen addig, amíg a játékos, akivel szemben szabálytalankodnak, a játékot folytatni tudja, anélkül, hogy ő maga szabálytalan lenne. Ha ez nem áll fenn, tehát elveszti a labdát, vagy maga is szabálytalankodik, például túl sokat lép vagy belép a kapuelőtérbe, akkor az előnyszabály nem alkalmazható, az első szabálytalanságot (ez esetben a szegedi védő szabálytalanságát) kell megítélni.

A videózás utáni ítélet tehát mindenben megfelelt úgy a látottaknak, mint a sportág szabályainak. A gól érvénytelen, a szegedi védő kétségtelenül szabálytalankodott, a Veszprém következik szabaddobással. Ha az eseménysor a 23. percben történik, és videó nélkül ugyanez az ítélet, mindenki számára világos lenne, hogy jól ítéltek a játékvezető – a szabályok pedig tíz másodperccel a vége előtt is ugyanazok.

Összefoglalás

Elmondhatjuk, a játékvezetők elkövettek egy olyan hibát, ami ugyan nem szép, de nem is kirívó, sőt, elég gyakori. Utána viszont jól éltek a lehetőségeikkel és helyes ítéletet hoztak. Ha a végén a Szeged hetesekkel nyer, talán lett volna némi felindulás a veszprémi oldalon. A szurkoló már csak olyan, a hibátlan ítéletet se szereti, ha a csapata ellen szól, főleg, ha döntő szituációban. De ténylegesen annyira nem volt téma ez az ítélet, hogy arra is gondoltam, nem is érdekes annyira ez a cikk. De talán, a konkrét esettől elvonatkoztatva, mindannyian tanulhatunk ebből a szituációból, és legközelebb már biztosan érteni fogjuk a döntéseket.

Kép: dronepicr, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons (képünk illusztráció, nem a leírt mérkőzésen készült).