A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) kiadta a következő bajnoki évadra vonatkozó versenykiírásokat. A tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is külön dokumentumba került minden egyes versenysorozat szabályzata, viszont most egyszerre adták ki mindet, nem egyenként, mint 2025-ben.
A cikksorozat régebbi követői tudják, most mi fog következni, az új olvasóknak viszont minden vicc új. A kedvükért röviden leírom, a versenykiírás egy adott bajnokság lebonyolítását, a részvételi és egyéb szabályokat tartalmazza. A szöveg jelentős része kizárólag a klubok ügyintézői, technikai vezetői számára érdekes, az olvasók nagy részét nem igazán érdekli, milyen módon kell befizetni az ügyintézési díjat, ha változik egy bajnoki mérkőzés kezdési időpontja. De ugyanez az írás tartalmazza azt is, hány csapat, és konkrétan melyek, versenyezhetnek az NB I-ben, ami viszont már nagyobb érdeklődésre tarthat számot (lelövöm a poént: ebben nincs változás).
Az igazság az, hogy a tavaly jelentősen átalakított szövegezés jogilag sokkal jobb minőségű, ezáltal viszont az átlagos érdeklődő számára sokkal nehezebben olvasható lett. Ezért is próbálunk ezzel az összefoglalóval is segíteni, ha pedig akad az olvasónak még nyitva maradt kérdése, arra is megpróbálunk válaszolni.
Miután 2025-ben jelentősen megújították a szövegezést, az idei versenykiírások túlnyomórészt azonosak az előző évivel.
Legfeljebb heti két mérkőzés
Kezdeném egy fontos, és minden bajnokságon átívelő változással. A következő szezontól egy játékos egy naptári héten legfeljebb kettő mérkőzésen szerepelhet. Itt már szereplésnek számít, ha a játékos neve szerepel a jegyzőkönyvben, függetlenül attól, pályára lépett-e egyáltalán.
Ráadásul ez egy nagyon szigorú szabály lesz: a héten a harmadik, és minden további mérkőzés, ahol a játékost beírták a jegyzőkönyvbe, azomatikusan jogosulatlan szereplésnek minősül, azaz a pályán elért eredményt törlik és az ellenfélnek írják jóvá a mérkőzést. Ki kell emelni, hogy az előírás csak a magyarországi versenysorozatokra vonatkozik, a nemzetközi meccseket nem kell figyelembe venni. Tehát például két bajnoki és egy mérkőzés az Európai Ligában nem jár negatív következényekkel.
Ezzel a változással egy külön cikkben részletesen is fogunk foglalkozni. Most csak annyit, hogy ez főként a fiatal, utánpótláskorú játékosoknál lehet érdekes, NB I-es, felnőtt, profi csapatoknak amúgy sem szokott három meccse lenni egy héten.
NB I
A minden bizonnyal a legtöbbeket érdeklő verseny, az NB I, versenykiírásában nincsenek jelentős változások. A következő szezontól a bajnokságban kötelezővé válik az elektronikus, gombnyomásos időkérés használata.
A bajnokság a férfiaknál és a nőknél is szeptember 6-án kezdődik, a bajnokság (ill. a férfiaknál az alapszakasz) utolsó fordulója pedig május 22. ill. 23. Ezzel kapcsolatban van egy kisebb újítás. Már tavasszal módosítani kellett a versenykiírást. Az utolsó két fordulóban ugyanis minden mérkőzést kötelezően egyszerre kell kezdeni, és a konkrét időpont benne van a versenykiírásban. 2026-ban azonban ez egybeesett a Tatabánya nemzetközi kupadöntőjével, így a Bányásznak két helyen kellett volna egyszerre szerepelnie. Az MKSZ ezt a kiírás spontán módosításával oldotta meg, a teljes fordulót más napra helyezve. A következő évi versenykírásba már fixen belekerült, hogy ilyen egyezés esetén a fordulót át lehet helyezni más időpontra – minden mérkőzést, egységesen.
Magyar Kupa
A Magyar Kupában, sok év után, változik a továbbjutás eldöntése dönteten esetén. Eltérő bajnoki osztályban szereplő klubok esetén, ahogy eddig is, az alacsonyabb osztályú klub jut tovább. Azonos osztályú csapatok esetén azonban, szakítva a régi szokásokkal, hétméteresek következnek.
A Final Four a férfiaknál az április 10-11., a nőknél a május 15-16. hétvégén kerül megrendezésre.
NB I/B
A lebonyolítás alapvetően a másodosztályban sem változik. Azonban (igazodva az NB II átszervezéséhez) a korábbiaktól eltérően a nőknél csak az utolsó három helyezett (14-16. helyezettek) esik ki. A férfiaknál továbbra is négy kieső (13-16. helyezettek) lesz.
Az időkérésre vonatkozó szabály az NB I/B-ben az előző évivel azonos, a gombnyomásos időkérés ebben a bajnoki osztályban továbbra is opcionális.
NB II
Jelentősebb változás jön viszont a harmadosztályú bajnokságokban. Igazából a nőknél már a nemrég befejeződött szezonban is módosítani kellett a versenykiírást, érdeklődés hiányában. A következő szezonra nézve még tovább csökken a bajnokság létszáma: a férfiaknál 56, a nőknél 48 csapat versenyezhet az NB II-ben. (És az igazi kérdés az, összejön-e ennyi csapat).
Tizenöt évvel ezelőtt az NB I/B-ben, férfiaknál és nőknél egységesen, 28, az NB II-ben 72 csapat volt jogosult versenyezni. Igaz akkoriban soha nem sikerült feltölteni a létszámot, de úgy 90 csapat körül összejött minden szezonban. Az előttünk álló bajnoki évadban az NB I/B, az előző évekkel azonosan, 16 csapat számára kerül kiírásra, ehhez jön 56 ill. 48 harmadosztályú klub. És vajon sikerül-e feltölteni a mezőnyt? Itt arra is számítani kell, hogy a heti legfeljebb két mérkőzés a még megmaradt U20-as ill. U21-es csapatok nagy része számára is becsukhatja a kaput.
Az eltérő létszám miatt a lebonyolítás is különböző lesz a férfiak és a nők számára. A férfiaknál 4 csoport lesz 14-14 résztvevővel, csak alapszakasszal, a négy csoportgyőztes juthat fel. A nőknél 6 csoport lesz, 8-8 csapattal, itt lesz külön alapszakasz és rájátszás. A rájtászásban 3-3 felső- ill. alsóházi csoportban zajlik majd a bajnokság, és így a 3 felsőházi csoport bajnoka juthat fel (ezért van a nőknél az NB I/B-ben csak három kieső).
Bár sokan arra számítanak, 56 férfi csapat sem fog összejönni, az MKSZ nyitva hagyott még egy kiskaput: ha mégis többen jelentkeznének, akkor nem a leírt, hanem a 2025/26-os szezonnal azonos (64 csapatra tervezett) lebonyolítással kell lejátszani a bajnokságot.
Utánpótlás-bajnokságok
A Magyar Kézilabda Szövetség három korosztály számára szervez országos bajnokságokat, ez a következő évben is U20, U18 és U16 lesz, férfiaknál és nőknél egységesen.
Az U20 és az U18 bajnokságban is, az előző évvel egyezően, 24 csapat indulhat az első osztályban. Megváltozik viszont a rájátszás lebonyolítása. A keleti és a nyugati csoportok 1-4. helyezettjei teljes körmérkőzést játszanak. Akik már játszottak az alapszakaszban egymás ellen, azok magukkal hozzák a pontokat, és nem játszanak újra, így minden csapat csak a másik csoportból érkező négy ellenféllel játszik oda-vissza, összesen tehát nyolc fordulóban. A végeredményt a magukkal hozott és a rájátszásban megszerzett pontok adják ki.
Lesz közép- és alsóházi rájátszás is, de ott nem a túlsó, hanem az azonos csoportban szereplő csapatok ellen kell újra jászani.
Így az előző évekhez képest lényegesen nő a lejátszandó mérkőzések száma. Az élcsapatok az alapszakaszban 22, a rájátszásban 8 meccset játszanak. Hogy ez jó irány-e, döntse el mindenki saját maga.
A sok éve megszokott négyes döntő így megszűnik.
Az U20 bajnokságban 2007-11, az U18-ban 2009-12, az U16-ban pedig 2011-13 közt született játékosok szerepelhetnek. Megszűnik az a korábbi kedvezmény, hogy mérkőzésenként legfeljebb három túlkoros játékos is szerepelhetett.
Összefoglalás
Ahogy láthatjuk, az élvonalban kevés változás jön a következő szezonban. A legfontosabb talán a továbbjutás döntetlen esetén a Magyar Kupában. Az NB II-ben elég nagy a bizonytalanság, de várhatóan tovább csökken a létszám, az utánpótlásban pedig jelentős változásokat vezetnek be.
A heti legfeljebb két mérkőzésre szóló korlátozás is leginkább az utánpótláskorú játékosokat illeti, de kihathat a felnőtt mezőnyre is – ezzel a témával majd a közeljövőben külön is foglalkozunk.
Vélemény, hozzászólás?