Ahogy erről már korábbi cikkünkben is beszámoltunk, a 2026/27-es (tehát jelen cikk írásának idején a következő) bajnoki idény versenykiírásába, minden bajnokságnál, beírták a következő szabálypontot:
Egy naptári héten (tárgyhét hétfőtől – vasárnapig) egy játékos az MKSZ
és a vármegyei/budapesti kézilabda szövetség által szervezett
versenysorozatokban legfeljebb kettő mérkőzés jegyzőkönyvében
szerepelhet. Amennyiben egy naptári héten a játékos kettőnél több
mérkőzés jegyzőkönyvében szerepel, akkor az időrendben harmadik és
minden további mérkőzésen jogosulatlanul szerepelt.
Azok kedvéért, akik esetleg nem tudják: a jogosulatlan szereplés azt jelenti, hogy a mérkőzés eredményét törlik, a két pontot pedig az ellenfél javára írják jóvá 10-0 különbséggel (kivéve, ha a pályán elért eredmény a vétlen csapat számára ennél kedvezőbb). Ez tehát nem valami szolid ajánlás, aminek a betartásától némi ejnye-bejnye fejében el lehetne tekinteni, hanem egy kifejezetten restriktív szabály.
A rendelkezés hatálya
Előző cikkünk után az olvasók közül többen kérdezték, mi van azokkal akik kettős engedéllyel játszanak, akik a klubjuk U20 csapatával NB I/B-ben játszanak, bármi egyéb. Nos, a válasz egyszerű: rájuk pontosan ugyanez a szabály vonatkozik, nincsenek kitételek.
Ahogy a versenykiírás is fogalmaz, a szabály vonatkozik minden, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) ill. az alája tartozó megyei szövetségek által rendezett minden bajnokságra, a Magyar Kupát is ideértve. Nincsenek kivételek.
Ill. ott mégis van, hogy az MKSZ-nek nincs joghatósága az európai kupák (BL, EL, EK) felett, így nem is vezethet be azokra vonatkozó szabályokat sem. Ez az előírás tehát, ahogy a szövegben is szerepel, csak a magyarországi versenysorozatokra vonatkozik (erre majd még visszatérünk).
Ez egy új szabálypont, az előzőekben ilyen nem volt, tehát a már befejeződött bajnokságra ennek a szabálynak nincs kihatása.
Bár magam azt írtam az előző cikkben, hogy a profi csapatoknak sosincs három meccsük egy héten, Bence szerkesztő kollégám felhívta a figyelmemet egy tévedésre: a Ferencváros női csapata játszott április 28-án bajnoki mérkőzést, majd ugyanazon a héten a Magyar Kupa négyes döntőjén vettek részt. A következő szezonban ez már nem lesz megengedett, hiszen így a harmadik helyért játszott találkozó már a legtöbb játékos számára a harmadik meccs volt a héten.
Az előzmények
Az új szabály kapcsán többen felemlegettek játékosokat, akik 80, 100, vagy annál is több meccset játszottak egy szezonban, több különböző bajnokságban párhuzamosan szerepelve. A közös ezekben a rémtörténetekben, hogy jellemzően tizenöt, vagy még több évvel ezelőtt zajlottak.
Akkoriban szinte egyáltalán nem voltak korlátozások. A versenyrendszer is jelentősen eltért a maitól. Teljesen bevett dolognak számított, ha egy 18 éves játékosnak volt két meccse szombaton és kettő vasárnap, és nem volt mindennapos, de extrém se, ha ezen kívül volt még kettő szerdán is. A 2010 körüli években elég sok játékosnak jött össze 80 vagy több meccs egy szezonban, ami azért 16-18 évesen borzasztó sok. Néhányaknak 100 is összejött, arra már nem is tudjuk, mit mondjunk.
Azóta viszont sok minden változott. Bizonyos versenyeket (pl. ifjúsági kupa) teljesen eltöröltek, az ifjúsági és serdülő (manapság U20 és U18-nak nevezett) bajnokságokat teljesen átszervezték. Ezzel már önmagában eltűnt egy szezonra 25-30 mérkőzés a naptárból. Akkortájt simán volt, hogy a fél csapat közvetlen egymás után végigjátszotta a serdülő és az ifjúsági bajnoki mérkőzést, ilyesmi már évek óta csak korlátozottan lehetséges (max. 4 játékos).
Ehhez jött a néhány éve bevezetett korlátozás, miszerint egy játékosnak egy szezonra legfeljebb három versenyengedélye lehet, tehát legfeljebb három bajnokságban szerepelhet (a Magyar Kupa ebbe nem számít bele, de az csak pár meccs), legfeljebb két felnőtt és legfeljebb két utánpótlás, de összesen legfeljebb három engedély. Az, hogy valaki négy-öt bajnokságban játszik párhuzamosan, már egy ideje nem lehetséges.
A mai helyzet
A klubok pedig még az előírásokon felül is csökkentik a játékosok terhelését. A veszprémi Gáncs-Pető Máté vagy a ferencvárosi Szeibert Anna, bár mindketten 2007-ben születtek, így U20-korosztályúak, egyáltalán nem szerepeltek az utánpótlás-mezőnyben a nemrég befejeződött bajnokságban.
Nem volna most célszerű száznál is több játékos adatait egyenként végignézni, de jellemzően azt látnánk, a játékos a lehetséges három helyett igazából csak két bajnokságban szerepel. Esetleg egy harmadik versenysorozatban olyankor, amikor egy másikban szünet van (pl. az NB I-ben is szereplő fiatal játékos a téli EB vagy VB idején lejátszik az U20-ba is, az év egyéb időszakaiban viszont nem).
Ehhez jönnek az olyan, igazából nem örömteli, fejlemények, mint, hogy tavaly hat NB I-es klub léptette vissza az U21-csapatát a női NB II-től (emiatt a bajnokság lebonyolítását is megváltoztatták), nagyjából száz játékos terhelését jelentősen csökkentve ezzel a lépéssel.
A 2010 körüli időszak kétségkívül horror-terhelése a ma játszó fiatalok számára már legfeljebb múltbéli legenda. Előfordul, hogy valaki három meccset játszik egy héten? Elő, de nagyon ritka. És, ha mégis, akkor rendszerint úgy, hogy előtte vagy utána héten nincs egy meccse se.
Véleményem szerint ezért ez az új szabály egy igazából már nem létező problémára kínál megoldást. Cserében jelentősen csökkenti a beosztás rugalmasságát.
Az elvesző rugalmasság
Van egy csomó szabály, amit a legtöbben nem is ismernek. Például minden NB I-es klub köteles csapatot indítani az U18 és az U20 bajnokságokban. Ott minden mérkőzésre legalább 12 játékost be kell tudni nevezni. Persze, mondhatnánk, akinek nincs ennyi, az magára vessen, de ez azért nem ilyen egyszerű. Vidéken azért különösen gyakran rezeg a léc. Egy komolyabb influenzajárvány idején magam láttam már olyat, hogy U18-ra beírtak egy tartósan sérült, játékra nyilvánvalóan nem alkalmas játékost. Át se öltözött, civilben végignézte a meccset a kispadról, de benne volt a jegyzőkönyvben, így lettek pont 12-en. Ezentúl, ha pont úgy lenne meg a létszám, hogy valakinek az a harmadik meccse lenne a héten, azt nem lehet kezelni már. Pedig egy évben egy esetleg két ilyen eset nem számít érdemben a terheléshez.
Hasonló, ha valamilyen ok miatt elmarad egy hétvégi meccs, és áttennék pl. a következő szerdára. Ha a játékosok egy részének van azon a héten szombat-vasárnap meccse, akkor ez nem megoldható. Bár az előző héten meg az elmaradt mérkőzés miatt csak egy volt, vagy egy se, de így már egy naptári héten három lenne, és az nem megy.
Azt gondolom, az új szabály túl restriktív, feleslegesen csökkenti a rendkívüli helyzetek kezelésének lehetőségét.
Nemzetközi kupák
Jogi szempontból tökéletesen érhető a szabály korlátja: az MKSZ nem hozhat a nemzetközi kupameccsekre vonatkozó szabályokat, egyszerűen nincs erre joghatósága.
Ezzel együtt valahol izgalmas: ha egy játékos játszott szerdán az NB I-ben és szombaton a Bajnokok Ligájában, akkor pályára léphet vasárnap az NB I/B-ben. Ha szombaton a BL helyett a lényegesen kisebb intenzitású U20-bajnokságban játszott volna, akkor a vasárnap már tabu lenne.
Az utánpótlás-bajnokságok értéke
Alapvetően, már ettől a témától függetlenül is jó kérdés, van-e egyáltalán ebben a formában szükség az U20 bajnokságra. Kérdéses, mennyiben értékelhető egy bajnokság végeredménye, ha látjuk, hogy a legjobbak, pl. a már említett Gáncs-Pető és Szeibert, vagy a győri Keceli-Mészáros Renáta, egyáltalán nem játszanak a korosztályos bajnokságban. A kiemelt klubok U20-csapatai, férfiaknál is, a nőknél pedig még inkább, eggyel fiatalabb, U18-korosztályú játékosokkal vannak tele. Mivel pedig tilos ugyanazzal a kerettel U20-at és U18-at is játszani, az U18-ban még fiatalabbak vannak, ill. a kevésbé jó U18-asok. A heti két meccses korlátozással még élesebb lesz az a kérdés.
Ehhez képest a következő szezonra az eddigi 24-ről 30-ra emelik az egy szezonban lejátszandó mérkőzések számát. Ez azt is jelenti, hogy a 22 mérkőzésből álló alapszakasz az előző évekhez képest két hónappal korábban, már márciusban végetér, azaz szezon közben érezhetően sűrűbben lesznek a meccsek, mint pl. idén. Nagyon jól kell tervezni a naptárt, az átjelentett, módosított időpontokat, és figyelni a játékosok beosztására, hogy sose legyen senkinek három meccse egy héten. Kevesebb tér jut a módosításokra, mint az előző időszakban.
Ellenben az U20-on továbbra is kötelező indulni, és továbbra is kötelező legalább 12 játékost nevezni. Akkor a klubok afelé mozdulnak, hogy az NB I/B-ből vagy az NB II-ből lépjenek vissza, pedig ott jóval magasabb a színvonal, az ottani szereplés jobban szolgálná a játékosok fejlődését, mint az U20.
Hogy a dolog működjön, különösen az akadémiai klubok még inkább rá fognak kényszerülni, hogy ne játszanak a játékosaik párhuzamosan NB I/B-t és U20-at, azaz vagy lépjenek vissza (ld. előző bekezdés), vagy az U20-ban tömegesen játszassanak fiatalabb játékosokat. Felületes szemlélő meg azt látja, hogy az elvileg elit csapat gyenge eredményeket hoz – pedig csak másfél-két évvel fiatalabbak a játékosai.
Összefoglalás
Én azt gondolom, és talán ezt az előzőekben sikerült jól be is mutatnom, hogy az előző másfél évtizedben hozott változások mára megfelelően megoldották a 2010 körüli, minden vitát nélkülözően elfogadhatatlan helyzetet. Esetleg finomhangolásokra még lehetne szükség, egy ilyen radikális új korlátozásra nincs. Ez az új szabály több új problémát hoz létre, mint amennyit megold.
Fotó: Kisricso Photo, Szeibert Anna, az FTC fiatal játékosa.
Vélemény, hozzászólás?