Handballexpert

Visszatekintés

Kezdjük kicsit a történelemmel, főként a fiatalabbak kedvéért! A 2008/09-es válság előtt a férfi Bajnokok Ligája főtábláján 24, a nőknél 16 csapat szerepelt. A csapatok egy része közvetlenül került oda (a címvédő és a legerősebb országok bajnokai), mások selejtezőt játszottak, és így lett végül teljes a mezőny.

A válság viszont erősen megtépázta a mezőnyt a férfiaknál is, a nőknél pedig durva összeomlást hozott. Azelőtt rendszeres volt a női BL-ben két spanyol csapat, voltak klubok Szerbiából, Észak-Macedóniából, Ausztriából. Horvátok, norvégok nem csak a létszámot töltötték ki (a norvég bajnok még a közelmúltban is három BL-címet nyert egymás után, hogy aztán eltűnjön). És, ugyan egészen más okból, de az orosz résztvevők is már a negyedik egymást követő szezonból fognak hiányozni.

Ráadásul akkortájt lengyel, szlovák, görög bajnokok neveztek be a Bajnokok Ligájába – mai szemmel szinte hihetetlen. Ugyanezek a változások a férfi mezőnynél is láthatóak, a spanyol klubok pl. a Barcelona kivételével eltűntek a mezőnyből, de összességében egy fokkal kevésbé voltak drámaiak.

Már a tízes évek elején megroppant a fent leírt rendszer, voltak évek, amikor a papíron BL-nezevésre (a selejtezőket is ideértve) jogosult 32 női csapatból kétszámjegyű volt a távolmaradók száma.

Óriási ingadozás

A fentiekhez társult egy nagyon komoly ingadozás a mezőnyben, ez is a nőknél volt erősebb. Nincs az, mint a futballnál, hogy vannak erős bajnokságok, és onnan bárki jön, az jó lesz. Egy női BL-résztvevő csapatot évente kétmillió euróból, kevesebb, mint egymilliárd forintból, meg lehet finanszírozni, ennyi pedig elég sok helyen akad. Az utóbbi évek leglátványosabb példája a Vardar hirtelen felemelkedése majd annál is gyorsabb eltűnése volt – se előttük, se utánuk nem volt abból az országból a magyar másodosztály szintjént meghaladó képességű csapat (sokkal előttük, a Kometal révén, persze volt, de az az előző fejezet témája).

Ugyan kevésbé radikálisan, de azért jópár hasonló történetet láttunk az utóbbi években.

Az átalakulás

Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF), a fent leírtakra reagálva, jelentősen megújította a kvalifikációs rendszert. A Bajnokok Ligája férfiaknál, nőknél egységesen 16 csapatos mezőnyét nem négy, mint korábban, hanem csak két csoportra osztották, így 14 fordulóból áll a csoportkör. Már szeptember elején elkezdik (húsz éve a női csoportkör csak januárban kezdődött, mint manapság az EL), így selejtezőknek nem is jut már hely a naptárban.

A Bajnokok Ligája (BL) és az Európai Liga (EL) kvalifikációs rangsorát ketté választották, így nem kerülhet egy országból sok csapat az EL-be, csak mert az ország egyetlen profi csapata megnyerte a Bajnokok Ligáját, és ugyanígy nem jogosít a középmezőny jó európai szereplése több BL-rajthelyre. A besorolásokban pedig nagyobb teret adtak a spontán döntéseknek.

Bajnokok Ligája

A Bajnokok Ligájába az utolsó három év (pontosabban a tárgyévtől visszafelé számolva a 2-4. évek) szereplése alapján 9 ország kap automatikus rajthelyet, plusz további egy ország az EL-szereplés alapján. A fenmaradó 6 helyre pedig pályázni lehet.

Az európai versenyeken, legyen akár klub, akár válogatott, papíron nem országok, hanem nemzeti kézilabda-szövetségek nevezhetnek. Ez a gyakorlatban is eltér, pl. Feröer nem öálló állam, mégis van kézilabda-szövetsége, és így válogatottja is. A kluboknál ez az eltérés inkább csak szimbolikus, a gibraltári és a koszovói bajnokot nem ilyen tényezők tartják vissza a Bajnokok Ligájában való indulástól.

És itt jön egy alapvető félreértés. Ezt a pályázatot, és az annak nyomán kiosztott indulási jogokat, magyarul a köznyelvben „szabad kártya” néven illetik, ez a kifejezés még a Handballexperten is előfordul. Ez a kifejezés viszont pontatlan. Ezt rögvest ki is fejtjük, előtte azonban leszögeznénk, hogy az EHF a vonatkozó szabályozásokat mindig angol nyelven adja ki, és ebben a szabad kártya, ill. annak angol nyelvű változata, a „wild card”, nem szerepelnek.

A Bajnokok Ligájában való részvételre a nemzti szövetségek nevezhetnek további csapatokat. A nevezés feltétele, hogy a csapat jogosult legyen valamely más európai kupában való indulásra. A gyakorlatban ez az Európai Ligát jelenti, de elvileg az Európai Kupa is megfelelő lenne.

A második számú európai klub-versenysorozat hivatalos neve EHF European League. Ez elüt a labdarúgók Europa League nevű versenyétől. A magyar nyelvű használatban ez a különbség elveszett, magyarul mindkettőt Európa Ligának szokás nevezni, bár ez kissé pontatlan.

A harmadik számú sorozat neve régen Challenge-kupa volt, néhány éve ezt EHF Európai Kupának hívják.

Itt tehát a szabad kártya egyik jellemzője, nevezetesen, hogy azt bárki kaphatná, elveszik, hiszen országonként csak 1-4 klub kerülhet egyáltalán szóba.

A kiválasztott 6 klub az EL-ből átkerül a BL-be, de ezzel nem változik az adott ország (nemzeti szövetség) által indítható csapatok száma! Ezért sem szabad kártya: nem ad új lehetőséget, nem enged több csapatot indítani, csak annyit jelent, hogy ezek a klubok az eredetileg jogosulthoz képest egy kategóriával feljebb versenyezhetnek. Így például egy adott országnak nem 1 BL és 4 EL, hanem 2 BL és 3 EL-résztvevő csapata lehet. Ugyanazok, akik eleve indulhattak volna a kupákban, csak nem mindegyikük ugyanabban a versenysorozatban.

Az EHF Belaruszt és Oroszországot továbbra is rangsorolja, az utolsó olyan éveket figyelembe véve, amikor még részt vettek. Ennek alapján Belarusz a férfiaknál ill. Oroszország a nőknél rendelkezne 1-1 fix hellyel, amit a gyakorlatban nem vehetnek igénybe, így igazából 7-7 plusz helyet adnak ki.

Ezt a lépést az EHF angolul „upgrade”-nek nevezi. A magyar nyelvben sokáig nem gyökeresedett meg megfelelő fordítás, részben bizonyára azért, mert a legtöbben a helytelen „szabad kártyá”-t használják. Nemrégiben több helyen megjelent a „felminősítés”, ami szerintem egy kiváló fordítás, akár tartósan kiszoríthatná a hibás változatokat.

A felminősítésnek vannak kritériumai. Ezek egy része azonban objekítven nem mérhető, mint pl. a „hirdetési jogok értékesítésében rejlő marketing-lehetőségek”, szóval igazából az EHF nagyjából úgy dönt, ahogy akar.

Fontos, hogy a felminősítésre a pályázatokat nem a klubok, hanem az illetékes nemzeti szövetségek adják be. Ez nem csak formai kérdés, hanem nagyon is éles helyzetet eredményezhet, ha többen szeretnének pályázni, mint amennyi lehetőség van. Ebben az esetben a nemzeti szövetségen múlik, mely érdeklődő pályázatát terjeszti egyáltalán az EHF elé (akik azt aztán vagy támogatják, vagy nem), és melyikét nem. Magyarországon is volt már ilyenre példa a nőknél, amikor többen szerettek volna felminősítésre pályázni, mint amennyit be lehetett nyújtani, és a kimaradtak elég keserűen tekintettek utána a Magyar Kézilabda Szövetségre (MKSZ). Az elmúlt hetekben Dániából érkeztek olyan hírek, hogy a nemrég befejeződött BL-szezon elején, 2024 nyarán, nem azt a klubot terjesztették fel, amelyiket igazából kellett volna. Onnan kezdve, hogy a dán szövetség benyújtotta a pályázatot, már minden rendben volt, de a dánok a saját szabályaikat nem tartották be az ügyben. Ezt viszont az EHF már nem vizsgálja, mondhatni, nem az ő dolguk.

Itt a nemzeti szövetségek elég nagy szabadságot élveznek, gyakorlatilag ők választhatják ki, az EL-indulásra jogosult klubok közül, ha többen is érdeklődnének, kit terjesztenek fel az EHF felé. De olyan klub, amelyiknek amúgy nincs lehetősége nemzetközi kupában indulni, szóba sem kerülhet. Ez, szintén Dániában, a rájátszásos rendszer miatt az idén a bajnoki ezüstérmest küldte parkolópályára (erről bővebben majd a következő pontban). A Bajnokok Ligájában nincs szabad kártya, nem lehet szabadon kiválasztott csapatokat benevezni.

Európai Liga

Az EL-ben a férfiaknál 24, a nőknél 16 csapat szerepel a főtáblán, a csoportkörben. Itt viszont, a BL-lel ellentétben, vannak selejtezők. Három selejtezőkörnek van hely a naptárban, szóval elvileg a férfiaknál akár 192, a nőknél 128 csapat nevezését lehetne a versenyrendszeren belül kezelni. Ennyi érdeklődő aligha lenne, szóval van kiemelés is, és eleve a verssenykiírás alapján 47 férfi és 58 női csapatnak van fix indulási helye.

Az EHF itt eléggé rugalmas, az egyes nemzeti szövetségek maguk határozhatják meg a nevezésre való jogosultságot. Az viszont alapvető kritérium, hogy annak a pályán elért eredményeken kell alapulnia (kizárt tehát egyéb szempontok, pl. külföldi játékosok száma, mez színe, sportcsarnok mérete, stb., figyelembevétele). Néhány éve pedig azt is előírják, hogy, ha a nemzeti kupában elért eredményt nézik, akkor csak a kupagyőztes vagy a második helyezett nevezhető, a kupa bronzérmese nem. De ahol például rájátszás van, ott már szabadon eldönthető, az alapszakaszban vagy a rájátszásban elért eredményeket veszik-e figyelembe, esetleg vegyesen.

A dán férfi csapatoknál ebből lett egy kisebb vihar: ott az EL-indulás teljesen az alapszakasz-helyezéseken alapszik, a rájátszásban sikeres és végül ezüstérmes klub viszont ott kevésbé volt eredményes, ezért még az EL-ben sem indulhat. Így pedig felminősítés se jöhet szóba.

Itt viszont a versenyrendszer nagyobb teret ad a rugalmasságnak. Így itt az EHF nyitott arra, hogy egyes országok a nekik jutó kvóta felett is nevezzenek csapatokat (országonként legfeljebb egyet) az Európai Ligába. Ez, ellentétben a BL-nél tárgyalt felminősítéssel, ténylegesen egy többlet helyet jelent: egy olyan klub, amelyik alapból nem indulhatott volna semmilyen európai kupában, juthat így jogosultsághoz, az őt nevezető nemzeti szövetség egy kvótán felüli plusz helyhez. Bár az EHF hivatalosan ezt sem így nevezi, igazából itt joggal beszélhetünk szabad kártyáról.

Ami viszont fontos: az EL-ből a BL-be való felminősítés és az EL-re kiosztott többlethely közt nincs összefüggés, egyáltalán nem törvényszerű, hogy, ha egy ország megkapja az egyiket, akkor meg fogja kapni a másikat is, és a gyakorlatban sem jár a kettő párban.

Összegzés

Az előttünk álló, 2025/26-os szezonban Magyarország, ahogy ezt a klubgrangsornál már jeleztük, a férfiknál és a nőknél is 4-4 csapatot indíthat nemzetközi kupákban. A bajnokcsapatok automatikusan a Bajnokok Ligájában indulhatnak, ezen kívül a férfiaknál 2 EL és 1 EK, a nőknél 3 EL indulási hely jut az MKSZ-nek.

Azt már tudjuk, hogy a nőknél a Ferencvárost és a Debrecent is jelölték felminősítésre, a többi kérdés jelenleg még, legalábbis hivatalosan, nyitott. Akik a cikket figyelmesen végigolvasták, legalább azt már értik, hogyan is zajlanak a nevezések, és mit hogyan célszerű nevezni.