Handballexpert

Az utolsó középdöntős mérkőzés forgatókönyve hasonló volt, mint egy-két korábbié, csak éppen most az ellenkező irányban. Sokáig a magyar válogatott vezetett, a legnagyobb előny a 42. percre alakult ki, 23-18. Odáig a dán válogatott csak egyszer tudott két gólt lőni egymás után, akkor viszont rögtön négyet, és aztán kicsivel később megint négyet (26-24 után 26-28).

Ez utóbbi esetnél a magyarok tíz percig nem szerezte gólt, a 26. magyar találat (Csíkos Luca) az 50., az utolsó, 27., pedig (Klujber Katrin) a 60. percben esett. Ebben az időszakban a magyar csapatnak volt 4 eladott labdája és 4 rontott lövése. Bár mindannyian sejthetjük, a drasztikusan leromlott teljesítmény oka a statisztikai táblázatokból nem olvasható ki.

A kapuralövések száma 46 magyar és 49 dán, átlagos értékek és ezúttal kicsit inkább az ellenfél felé lejt. Elég ritkán tud a magyar válogatott meccset nyerni úgy, hogy az ellenfél 49-szer lőhessen kapura – ez ezúttal sem sikerült. Ráadásul a dánok ténylegesen 47-szer eltalálták a kaput, mi csak 38-szor. Ilyen számok mellett kész csoda, hogy ilyen sokáig, gyakorlatilag az utolsó másodpercig, meccsben voltunk.

Szokatlanul sok, 23 magyar átlövési kísérlet. Ahogy erről már többször írtunk, ilyen sok átlövés egy női meccsen szinte mindig azt jelenti, hogy a csapat nem tud helyzetet kialakítani. A 23 lövésből 9 gól lett, ami átlövésből kimondottan jó érték (összevetésül Dánia 1/11, 9%), de eleve a kísérletek száma túl magas. A bal oldalon a cserék alig tudtak valamit hozzátenni, Faragó Lea és Csíkos Luca összesen 1/4, és Csíkos már fentebb említett gólja is lerohanásból esett. Igaz, neki legalább volt 3 jó passza, Faragónak egy sem. Pedig elfért volna, hogy a cserék jobbak legyenek, mert a kezdő Kuczora Csenge ma nem teljesített túl jól, 3/7, 1 gólpassz és 2 eladott labda, ez gyenge mérleg.

A másik oldalon Klujber Katrin 6/9, 3 kulcspassz, hiba nélkül, ez alapvetően jó teljesítmény. Albek Anna esetében érdemes volna a két félidőt külön nézni, de ilyen adat sajnos nincs. Összesen 4/5 és egy kiharcolt hetes, de gólpassz nincs és 3 eladott labda – ez utóbbi túl sok.

A szélek ezúttal is kevesebbet tudtak hozzátenni, mint a világbajnokság első szakaszában. És akkor, a jobbszélt tekintve, még fimonam fogalmaztunk. Onnét ugyanis egyetlen találat sem született, 4 lövésből, és még egy technikai hibát is feljegyeztek. Ennél sokkal rosszabb nem lehetett volna. A másik oldalon Márton jó 3/3, sokkal több labda nem is ment oda, többet próbálkoztunk középen (lásd a sok átlövést), szóval ez rendben van.

A mérkőzés legjobbjának is jelölt Simon Petra 8/11, közte távoli lövések is, és 3 kulcspassz (egyikből se lett gól). 4 labdát adott el, ebből 2 technikai hiba az utolsó tíz percben volt.

Nagyon fontos volt a kapuban Szemerey Zsófi teljesítménye. Összesen 19/46, 41%. A dán kapusoknak csak 11 védésük volt, Szemerey nagyjából kiegyenlítette a sokkal kevesebb kaput találó lövésből eredő hátrányt. A 10 kaput találó dán átlövésből 9-et kivédett. Bár tipikusan ezt a lövésfajtát védik a legnagyobb eséllyel a kapusok, ez így is kimelkedő teljesítmény. És emellé kivédett még 3 büntetőt is. Mondhatni Szemerey védései tükröződnek vissza a dán átlövőknél: Hansen 2/6, Jørgensen 1/5, Møller 1/4.

Egy-két korábbi mérkőzéssel ellentétben ma minden benevezett játékos pályára lépett, bár a két csere-beálló egyaránt kevesebb, mint tíz percet töltött a pályán. Szmolek Apollónia így is szerzett 1 gólt, ugyanannyit, mint a 45 percet játszó Tóvizi Petra (1/1 ill. 1/2). Simon Petra még Tóvizinél is két perccel többet játszott, ezzel a mezőnyjátékosok közül a legtöbbet. A többiek játékideje nagyjából arányosan oszlott el.

A magyar válogatott ezzel elszenvedte első vereségét a világbajnokságon. A táblázatok is mutatják, hogy a meccs nagy részén a kapusteljesítmény meghatározó volt, majd az utolsó tíz percben elkövetett hibák vezettek a végeredményhez.