Handballexpert

Olasz meccsről sem sűrűn írunk a Handballexperten statisztikai elemzést, legyen rögtön ez az első statisztikai észrevétel.

Ami a mérkőzés alakulását illeti, az 48 percig teljesen kiegyensúlyozott volt. Rendszerint inkább a magyar válogatott vezetett, de jelentősebb előnyt sosem tudott szerezni. Négy gól többször is volt közte, de utána az olaszok mindig fel tudtak zárkózni, a 48. percben 24-23 volt az állás. Ezután viszont Bartucz László sorozatban hat lövést kivédett, miközben olasz kollégája egyet sem, az 5-0 rohammal 29-23 lett és lényegében eldőlt a találkozó.

A teljes második félidőben a magyar kapusoknak ez a 6 védése volt. 13 kapott góllal összevetve tulajdonképpen egy közepes teljesítmény (32%), de ritka, hogy a védések ennyire egy csomagban érkezzenek.

A kapuralövések száma ezúttal is kis magyar előnyt mutat: 50-46. Ez még nem feltétlenül volna sorsdöntő, 4 különbséget ki lehetne egyenlíteni máshol, pl. a kapuban, vagy a lövések pontosságánál, de ez ezúttal az olasz válogatottnak nem sikerült. A kaput ténylegesen eltaláló lövések 45-40-es magyar előnyt mutatnak, és még 1 védéssel több is szerepel a magyar oldalon, így alakult ki a különbség.

Az eladott labdák kb. ugyanezt mutatják, 10 magyar, 14 olasz hiba. Egyedül az olasz irányító, Simone Mengon, 7 labdát szórt el úgy, hogy egyszer se fújtak ellene. Igaz, adott 6 gólpasszt is, szóval aktív volt, de sokat hibázott. A magyar csapat 7 labdát szerzett védekezésben, az olaszok csak 2-t, ez az olasz irányító statisztikájának a tükörképe.

A magyar játékosok közül egészen érdekes Imre Bence teljesítménye. A jobbszélső sokat hibázott az első félidőben: a 19. és a 26. perc közt négy lövését védte egymás után az olasz kapus, Domenico Ebner, így a félidőt 2/6 lövésmutatóval zárta. A szünetben valószínűleg csak azért nem cserélték le, mert a másik két jobbszélső a keretben nem volt nevezve a mérkőzésre. Aztán a második játékrészben 7 gólt szerzett 8 lövésből, így lett a végére 9/14, ami egy szélsőtől még mindig nem túl erős, de már elfogadható. Emellett még szerzett védekezésben is 3 labdát.

Ezekben a cikkekben minden statisztikai adatot mindig számjegyekkel írok ki. Olyan szövegkörnyezetben is, ahol egyébként betűvel írnánk le a számot. Ez talán kicsit zavaró lehet, pláne, amikor valamiből 1 van, de talán áttekinthetőbbé teszi a számsorokat.

A beállós Rosta Miklós valamivel pontosabban lőtt, mint az előző mérkőzésen, 6/9, és még 2 kiharcolt hetes. Ilić Zoran 3 gólt lőtt, de a második és a harmadik közt több, mint negyven perc telt el (összesen 3/4), viszont egészen sok, 5 gólpasszt osztott ki a csapattársaknak. Irányítóban Fazekas Gergő 4/6, és neki is volt 4 gólpassza, 2 eladott labda mellett, ez nagyjából rendben van.

Pergel Andrej pár másodperc híján 20 percet töltött pályán, ezalatt csak 2-szer lőtt kapura, és egyik se lett gól. Ebben azért az 1 gólpassz ellenére is volna még fejlődési lehetőség. Bár talán pályára se került volna, ha nem kell Bodó Richárdot, mindössze 4 játékperc után, sérülés miatt lecserélni. Említést érdemel még Hanusz Egon, 4/5, igaz, a társak megjátszásában ezúttal sem jeleskedett.

A kapuban Palasics Kristófnak 8 védése volt 26 lövésből, közepes teljesítmény, viszont a második félidőre elfáradt, nem fogott egyetlen labdát se, ezért jött a csere. Bartucz László a 41. percben, 23-19-es vezetésnél állt be, 8 perccel és 5 kapott góllal később jött az első védése. Akkor viszont egymás után kivédett 6 lövést (hogy az utolsó 3 olasz lövés megint gól legyen). Így lett a végére 6/14 (43%). 14 lövésből 6-ot kivédeni kimondottan jó, és elképesztően ritka, hogy ez 6 egymást követő lövésből történjen.

Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) statisztikájában sajnos a 7-5 elleni játék az „egyéb” kategóriában szerepel, ebben a rovatban 5 magyar támadás szerepel, amiből 4 végződött góllal és 1-et kivédett az olasz kapus. Lényegesen gyakrabban vittük le a kapust, 18-szor, az olaszok csak 8-szor.

A rotáció ezúttal is nagyjából a szokásos volt. Imre Bence játszott 49 percet (ő a lengyelek ellen csak a hetesekre jött be), rajta kívül Ilić 43 perc, mindenki más 40 alatt. Lukács Péter egyáltalán nem lépett pályára, rajta kívül a már említett Bodó és Krakovszki Bence maradtak 10 perc alatt.

Ha a második félidőben a 6 védés jobban eloszlik, talán kevésbé lett volna feltűnő, mint így, hogy előtte viszont 10 gólt kapott a magyar csapat sorozatban. A védekezésben szerzett labdák, az olaszok több eladott labdára kényszerítése legalább olyan fontosak voltak, mint a kapusteljesítmény. A táblázatok alapján ezek voltak a legfontosabb tényezők.