Sokáig azt hihettük, értjük a rendszert. Aztán az Európai Kéziabda Szövetség (EHF), több más, kisebb változás mellett, áprilisban bejelentett két komoly újdonságot: a jövőben az EHF Európai Liga (EL) és az EHF Bajnokok Ligája (BL) győztesei automatikusan indulhatnak a következő szezonban a Bajnokok Ligájában, akkor is, ha a hazai bajnokságból ezt a lehetőséget nem harcolják ki.
És itt jön a trükk
Előszöris jegyezzük meg, a változás csak a férfi mezőnyt érinti, a nőkre nem vonatkozik. Bár a tapasztalat azt mutatja, az EHF minden változtatást előbb a férfiaknál vezet be, aztán egy-két évvel később vagy eltörlik (ha nem vált be), vagy bevezetik a nőknél is.
Egyben az EHF jelezte azt is: egy országból mindenképpen legfeljebb három csapat vehet részt a (férfi) Bajnokok Ligájában.
A 24 csapatra bővített BL-mezőnyben minden bizonnyal három-három német és francia csapat indulhat. Ez papíron, hivatalosan még nem fix, de azért igazából az. A 24-es mezőnyt másként nem is nagyon lehetne feltölteni. Sőt, nem teljesen alaptalan szóbeszéd szerint eleve azért bővítették a mezőnyt, hogy jusson hely egy harmadik német csapatnak.
Mit jelent ez? Ha a BL-t és az EL-t se német csapat nyeri: 3 német csapat indulhat. Ha a BL-t és az EL-t is német csapat nyeri: 3 csapat indulhat. Azaz német (és tulajdonképpen francia) szempontból az új szabály nem befolyásolja, hogy hány csapatuk indulhat a Bajnokok Ligájában, csak az, hogy konkrétan melyikük.
A vizet felkavaró szabály
Az egyébiránt inkább leíró, magyarázó cikkbe itt jöhet egy rövid személyes megjegyzés: egy szabály, ami nem ad az adott országnak (ill. hivatalosan: nemzeti szövetségnek) több indulási helyet, csak azt kavarja meg, hogy mely klubok indulhatnak, rossz szabály.
Az egész szinte kizárólag Németországot (és esetleg kicsit Franciaországot) érinti. Az, hogy egy klub megnyeri a Bajnokok Ligáját, és közben nem végez a bajnokságban az első két hely valamelyikén, minden más országban elképzelhetetlen volna. Az meg, hogy egy negyedik klub, ugyanebből az országból, elviszi az EL-t, végképp. A Bundesligában viszont a Magdeburg a bajnoki címet már csak papíron veszíthetné el, a SG Flensburg-Handewitt és a címvédő Füchse Berlin viszont komoly versenyfutást folytat a 2-3. helyekért. Ez a két klub ráadásul az utolsó fordulóban egymás ellen léphet pályára.
Játszunk el a gondolattal! Bár a jelenlegi formák és a sorsolás ismeretében nem tennék erre most nagy összeget, de azért reális eshetőségként számolhatunk azzal, hogy a THW Kiel megnyeri az Európai Ligát. A fővárosiak nem számítanak a legfőbb esélyesnek a Bajnokok Ligájában, de egy őrült kölni hétvégén bármi előfordulhat. Ha viszont egy héttel korábban a Flensburg győzni tudna Berlinben, akkor ők végeznének a bajnokságban a második helyen. Ez nem a legvalószínűbb forgatókönyv, de nem is irreális. Ez esetben a Magdeburg és a Flensburg a bajnokságból, a Füchse a BL-ből, a THW pedig az EL-ből kvalifikálná magát a jövő évi BL-be – ám ott legfeljebb három német csapat indulhat.
Ettől kezdve pedig, ahogy a nemrég leköszönő magyar kormányfő tíz évvel ezelőtt egy egészen másik, kézilabdát nem érintő témában nyilatkozott: „It’s not a European problem, it’s a German problem” („Ez nem európai probléma, ez német probléma”).
A konkrét szabályozás
Ezt a csapdát az EHF is felismerte, és meg is oldotta. Ez a kiegészítő szabály sok helyütt nem vitte át a sajtó ingerküszöbét. Az Európai Liga megnyerése akkor, és csak akkor jogosít a következő szezonban a BL-ben való részvételre, ha a BL-t más országból való csapat nyeri, vagy a BL-t olyan csapat nyeri, amelyik a bajnokságban az első két hely valamelyikén végez.
Azaz a fent leírt esetben az EL-győztes THW Kiel mégsem indulhatna a Bajnokok Ligájában. Így tehát, ha a Kiel (esetleg, ami még kevésbé tűnik valószínűnek, a Melsungen) megnyerné az Európai Ligát, akkor utána azért kellene izgulniuk: a BL-győztes végezzen a bajnokságban az első két helyen. Ebben az esetben a bajnoki harmadik maradna ki.
Persze, ha az EL-t a Flensburg nyeri, esetleg a Montpellier, akkor az egész nem érdekes. A fent leírt probléma az idén kizárólag Németországban léphet fel (az egyetlen ország, amelynek a BL és az EL Final Fourban is van képviselete), és ott is az kellene, hogy ne a top 3 csapat egyike (azaz ne a Flensburg) nyerje az Európai Ligát.
A jövő
Persze, ha ez a szabály tartós lesz, az megint más. Ugyanakkor az is látni kell, a jövőre 24 csapatos BL-mezőnyben ott lesz a német és a francia harmadik. Ráadásul nekik komoly esélyük is volna túlélni az első csoportkört, szóval végképp kimaradni az EL-ből. Oda jutna viszont 4, a mostani lebonyolítás szerinti BL-résztvevő. Ez a változás megbolygathatja, hogy milyen országból érkező csapat nyerheti meg az EL-t.
Véleményem szerint az új szabályt két okból is csak a következő évtől kellett volna bevezetni. Egyrész úgy a szezon elejétől világos lenne, ki mire számíthat. Másrészt a cikkben felvázolt német (esetleg francia) problémakör valószínűsége várhatóan jóval alacsonyabb lesz. Most viszont már így van, a szabály él, és akik figyelmesen végigolvasták a cikket, értik a részleteit is.
Vélemény, hozzászólás?