Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) kiadta a 2024/25-ös európai klub-versenysorozatokra vonatkozó rangsorait. Ezek határozzák meg, hogy melyik ország (hivatalosan: melyik kézilabda-szövetség) melyik nemzetközi kupában hány csapatot indíthat.
A 2023/24-es, tehát az idei évtől az EHF változtatott a helyek kiadásának rendszerén. Korábban a Bajnokok Ligájában (BL) és az Európai Ligában (EL) szerzett pontokat összeadták, és egy közös rangsor határozta meg a kupaindulási kvótákat. Ez helyenként nehezen indokolható helyzetet eredményezett, mert egybemosta a kimagasló elitet a mögötte jövő mezőnnyel. Azok az országok, amelyeknek van egy kimagasló sztárklubjuk, majd mögötte esetleg csak amatőr-egyesületek, mint a nőknél például Montenegró, a régebbi rendszerben szereztek a BL-szereplés alapján több EL-indulási lehetőséget, ellenben a nagyon jó EL-szereplést is elhalványíthatta egy, a BL-ben jól szereplő sztárcsapat hiánya, mint a férfiaknál Portugália esetében.
Az idei évtől a három kupában külön-külön számolják a pontokat, rangsorolják az országokat, és adják ki a részvételi helyeket, ami kivonja a rendszerből ezt a torzítást. Ez a változás vezetett oda, hogy az idei szezonban a férfiaknál a Ferencváros csak a harmadik számú versenysorozatban, az Európai Kupában (EK) szerepelhet, a nőknél pedig egyáltalán nem indulhat montenegrói vagy szlovén csapat az EL-ben (nem mintha eddig éltek volna ezzel a lehetőséggel). Persze némi igazságtalanság az új rendszerben is van, hiszen pl. a nőknél 3-3 dán és magyar csapat szerepel az idén a Bajnokok Ligájában szabad kártyák segítségével, ami legalábbis nem javítja ezen országok esélyeit, hogy klubjaik jól szerepeljenek az EL-ben.
A jövő évi, 2024/25-ös szezonra tehát a BL-helyeket az utolsó három év (2020-23) BL-szereplése, míg az EL- és EK-kvótákat az ezekben a versenyekben elért pontok alapján határozzák meg.
Mivel a Bajnokok Ligájában az első 9 ország egyaránt 1-1 csapatot indíthat, a BL-ben elért eredményekkel pedig már nem lehet EL-kvótákat szerezni, igazából teljesen mindegy, hogy egy ország ebben a rangsorban az első 9 hely közül melyiken szerepel. Sőt, mivel a mezőny majdnem felét (a 16 helyből 9-et) szabad kártyákkal töltenek fel, még kisebb a rangsor jelentősége. A tisztesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a férfiaknál Spanyolország a listavezető, Szlovénia és Észak-Macedónia kicsúszott az indulásra jogosult országok közül, míg Norvégia bekerült az elit-klubba. A nőknél a Vipers három egymást követő győzelme után nem meglepő, hogy Norvégia áll az első helyen, a részvételre jogosult országok körében pedig nincs változás. Magyarország a férfiaknál a 6., a nőknél a 2. a rangsorban.
A férfiaknál Belorusz, a nőknél Oroszország a 2022/23-as szezonra, amikor nem vehettek részt, is kapott pontokat, a megelőző két évben elért eredményeik átlagát.
A férfi Európai Ligában Németország és Portugália áll továbbra is az első két helyen, ők 4-4 csapatot indíthatnak, Magyarország egy helyet előbbre lépett, de így is csak 2 magyar csapat indulhat az EL-ben és 1 az EK-ban. A nőknél Dánia toronymagas listavezető, így jövőre is 4 dán klub vehet részt az EL-ben, Németország pedig felküzdötte magát a második helyre, ami szintén 4 indulási helyet ér. A legnagyobb visszaesést Magyarország könyvelhette el, a 2.-ról az 5. helyre csúszott vissza, így jövőre már csak 3 magyar csapat vehet részt a második számú kupasorozatban.
A szabad kártyák rendszerében nincs változás.
A teljes rangsor letölthető:
Trackback/Pingback